A kefir, a kimchi és a kombucha egyre divatosabb triója segíthetik az immunrendszert úgy, hogy a bélrendszer egészségére kedvező hatást gyakorolnak. A fermentált élelmiszereket már sok ezer éve fogyasztjuk, és ismét reneszánszukat élik.
Hogy egyes erjesztett ételek hogyan és miért működnek, az egy olyan megfejthetetlen rejtély, de tény, hogy fogyasztásuk a vadászó-gyűjtögető emberekig nyúlik vissza. Ma a táplálkozástudományi tudósok azt mondják, hogy a „probiotikus” és „prebiotikus” címkéken túl kell nézni, hogy kiválaszthassuk a számunkra megfelelő fermentált élelmiszereket. Ne tekintsünk ezekre szuperélelmiszerként, mert az állítások egy része nem igazán alátámasztott.
Mi is az a -biotikum?
A bélrendszerünkben mikroorganizmusok trilliói élnek. Míg az antibiotikumos gyógyszerek elnyomják vagy elpusztítják a mikroorganizmusokat, addig a prebiotikum nem emészthető rost, amely a jó baktériumokat táplálja. A probiotikumokat tartalmazó erjesztett élelmiszerek, mint a joghurt, a savanyú káposzta, a kefir, a kimchi és a kombucha élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyekről ismert, hogy helyreállítják az emésztőrendszer egyensúlyát. A mikrobákat és genetikai anyagukat bélmikrobiomnak nevezzük, amely az immunrendszer irányítóközpontja. Ha túl sok feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, túlzott mennyiségű alkoholt fogyasztunk és nem mozgunk, a mikrobiom romlik.
A diszbiózis, a bél mikrobiális egyensúlyának felborulása szerepet játszhat a szív- és érrendszeri betegségekben és a kardiometabolikus rendellenességekben, például a 2-es típusú cukorbetegségben. Az egészséges bélmikrobiom tehát segít abban, hogy a többi része is egészséges maradjon.
Jó és rossz bélbaktériumok
A bélrendszerünkben vannak olyan baktériumtörzsek, amelyek jót tesznek, és vannak olyanok, amelyek rosszat, de mindegyikre igaz: hőkezelés során elpusztulnak. Az erjesztett ételek – gondoljunk a sörre, savanyúságra, kovászra – nyers állapotukban tudnak jó hatást gyakorolni a bélrendszerünk egészségére. Túlerjeszteni sem érdemes azonban őket, mert egyszerűen ehetetlen lesz a végeredmény. Az erjesztés évszázadok óta létezik az élelmiszerek tartósításának egyik módjaként, de óvatosnak kell lenni. Ha penészesedik, és az étel megromlik, akkor nem jól csináljuk.
És azok számára, akik még nem pattantak fel az erjesztett élelmiszerek szekerére, mi is az a kefir, kimchi és kombucha? A kefir egy erjesztett tejital. A kimchi a koreai konyha egyik alapanyaga, jellemzően sózott és erjesztett zöldségek, például káposzta és retek. A kombucha egy enyhén szénsavas ital, amelyet zöld vagy fekete teából, cukorból, baktériumokból és élesztőből készítenek. De marinálhatunk gombát és halat is, tejsavas erjesztéssel készül el a vaj, a tejföl, a tejszín is. Nagymamáink kedves eledele volt a spontán tejsavas erjedéssel készülő aludttej. Ma azonban már ipari méretekben, ellenőrzött módon irányítottan erjesztenek különböző élelmiszereket.
A fermentáció (más néven erjesztés) egy olyan kémiai folyamat, amelyben valamilyen szerves anyagot enzimhatásnak kitéve lebontunk. Ez történhet baktériumok, penészek vagy élesztőgombák segítségével.
Kutatások a probiotikumokról
Az egyes baktériumok a bélrendszer egészségének személyre szabott receptjének részévé válhatnak – bélbaktériumaink összetétele ugyanis egyedi. Ami általános tanács lehet: fogyasszunk naponta 25-30 gramm vegyes rostot – különféle friss gyümölcsöket, zöldségeket és teljes kiőrlésű gabonaféléket -, és akkor a beleinkben lakozó baktériumok boldogok lesznek. Ha ezen kívül adunk az emésztésünknek valamilyen probiotikumot tartalmazó ételt, például joghurtot vagy kefirt, erjesztett zöldséget, akkor máris sokat tettünk az egészségünkért. Bánjunk óvatosan a hozzáadott cukorral vagy zsírral, táplálkozzunk kiegyensúlyozottan, és ezt az immunrendszerünk is meg fogja érezni.
Kéky Kira
