Az utóbbi évtizedben, ahogyan egyre komolyabb szerepet tölt be az életünkben az internet, a technológia, a digitális technológia, a mesterséges intelligencia, egyre inkább csak kapkodják a fejüket a páciensek, hogy mi igaz és mi nem. Kutatások szerint úgynevezett „bizalomdeficit” figyelhető meg bármely információforrást tekintve, beleértve most már az orvost és a patikust is.
Utóbbiaknál az egyik ok, hogy a COVID alatt feltűnt és nagy nyilvánosságot kapott 3-4 olyan orvos és patikus, aki valamilyen oknál fogva szembefordult a tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslással, és saját teóriát hozott alkotott.
Minden interaktív és elérhető – de sok a gyanakvó ember
Maga a jelenség egyáltalán nem újkeletű.
Már 5 éve is igazolta a Inspira Research egy saját finanszírozású kutatásában, hogy a lakosság nagyjából 4 részre osztható felhasználói a szokásokat nézve:
az „óvatos tudatos” (a teljes minta 35 százaléka),
a „hiszékeny infozabáló” (20 százalék),
a „megvezethető reaktív” (26 százalék)
és az „érdektelen” (19 százalék) csoportokat.
Az Inspira kutatói kiemelték, a 2010-es években ennél is nagyobb szakadék volt érzékelhető az internet és az egészségügy szereplői (úgy is, mint orvos és úgy is, mint páciens) között a bizalom kérdésében! Ezen végül a minőségi tartalmat kínáló, tematikus egészségportálok javítottak sokat, például kardiológiai témákban ilyen a Magyar Kardiológusok Társasága által létrehozott Szívderítő nevű oldal és applikáció.
Okostelefon mint diagnosztikai eszköz
Egyre több olyan technológiát alkotnak, amely a már meglévő okostelefonjaink segítségével segíti a gyorsabb orvoshoz jutást. Ilyen például a Semmelweis Egyetem által készített program, amelyik a depresszió felismerésében segíti az orvosokat. A beszéd alapján, annak hangszíne, tónusa, ereje, dinamikája alapján észleli, ha valaki depressziós lehet. Hasonlóról olvasható hír autizmus spektrumzavar felismerésére.
Nemrég pedig egy olyan app készült, amely a szívelégtelenek számára segít: alkalmas lehet a súlyosbodó tüdőpangás korai kimutatására, szintén a beszéd, a légzés és a légzés közben kiáramló hangok alapján. De ugyanilyen módszer az asztmások állapotának megfigyelése, illetve a tüdőgyulladás felismerése is egyre elérhetőbb közelségben van.
Virtuális valóság a gyógyításban
A virtuális valóságot már több mint 20 éve használják a gyógyításban – a különbség az, hogy ma már teljesen élethű környezetet teremt a felhasználó számára a VR-szemüveg.
Mostanában egyre több kutatás erősíti meg, hogy a fájdalom csillapításában is hatásos lehet a VR-terápia. Egyes alkalmazások (speciális helyzet szimulációjával) képesek hatástalanítani az agy azon részeit, amelyek a fájdalom érzékeléséért, feldolgozásáért felelnek.
Ez a módszer azért is előrevivő, mert jól tudjuk: a fájdalom stresszt okoz. A stressz tovább rontja a fájdalom elviselésének hatékonyságát – így egy ördögi kör alakul ki. Az új technológia csökkentheti a fájdalomcsillapítók használatát is – ami például egy várandós vagy épp vajúdó anyánál nagyon hasznos alternatíva.
Virtuális terápia receptre?
Igen, az Egyesült Államokban már erre is van példa. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) nemrégiben fogadta el, hogy receptre is felírható az a szoftver, amely alkalmas bizonyos betegségek kezelésére. A program fájdalomcsillapításra „vállalkozik”, és 18 éven felüliek részére engedélyezték. Ebben a konkrét esetben a virtuális valóság használatával a krónikus alsóhát-tájéki fájdalom mérsékelhető.
A távlat mindenképp az, hogy a gyógyszerek rendszeres és hosszú távú szedése mellett a betegek olyan pszichoterápiás kezelésben is részesüljenek, amely a virtuális valóságot használja az állapotjavítás érdekében.
Kéky Kira
