Régebben – és ez alatt több száz, akár ezer évet is értünk – kínoztak úgy embereket, hogy nem hagyták őket aludni. Az alvásmegvonás ugyanis előbb pszichotikus állapotot okoz, majd halálhoz vezet. Az alvás ugyanis nem luxus, hanem elengedhetetlen, pótolhatatlan élettani folyamat. De mi van, ha nem megy, vagy rosszul megy?

Mivel az alvásmegvonás halált okoz, ezért ezzel kapcsolatos kutatásokat nem is lehet már végezni, maximum azt vizsgálhatják a szakemberek önkénteseken, hogy mi történik, ha egy-egy alvási szakaszt megszakítanak. A hivatalosan, kísérleti megfigyelés alatt végzett leghosszabb ébrenlét egy 17 éves amerikai diák nevéhez fűződik. Randy Gardner 11 napot és 25 percet húzott ki egyfolytában, alvás nélkül. Amikor végre elaludt, akkor 15 órát aludt megszakítás nélkül, majd másnap még 11-et. Ám a legtöbb ember ennek a tortúrának a töredékét sem bírná ki.

Azt már régóta tudják, hogy elég néhány órányi alváshiány is ahhoz, hogy jelentősen romoljon a koncentrálóképességünk és a hangulatunk. Az enyhébb tünetek közé tartozik még a fejfájás, a fokozódó éhségérzet, főleg a szénhidrátok megkívánása – ez utóbbi egyébként hosszú távon testsúlynövekedéshez vezet. Ennek az egyik oka, hogy alváshiány esetén felborul az étvágyat szabályozó hormonok egyensúlya is, a jóllakottság érzésért felelős leptin szintje lecsökken, míg ezzel egyidőben a zsírsejtek által termelt, alváshiánykor megnövekedett szintű ghrelin több kalória fogyasztására késztet. Mondanom sem kell, hogy ilyenkor a kalóriafelesleg elégetésére esélyünk sincs, mivel álmosan, fáradtan nem tudunk hatékonyan sportolni, ráadásul ez az utolsó dolog, mihez kedvünk támadna. (Illetve persze van még pár másféle tevékenység, amihez ilyenkor nincs kedvünk, ilyen példának okáért a szex is. Ezt a jelenséget kisgyermekes szülők jól ismerik.)

Bár a figyelemzavar apróságnak tűnhet, sajnos viszonylag gyakori példa, hogy halálhoz vezet. A munkahelyünkön is érhet minket baleset a fáradtság miatt, illetve az autót vezetőknél kifejezetten veszélyes a fáradtság, ilyenkor romlik a látás, homályosabbá válik az érzékelés, a hatás olyan, mintha részegen vezetnénk. És hát ott van a konkrét mikroalvás – amikor a sofőr előbb egy-egy szemhunyásnyi időre kapcsol ki, később viszont egyszerűen alvásba zuhan – miközben autót vezet.

Ám az alváshiány baleset nélkül is halálhoz vezethet, legalábbis az állandó, szisztematikus alváshiány évekkel rövidíti meg a várható élettartamot. Ennek az is lehet az oka, hogy gyengül az immunrendszer. A rendszeresen 7 óránál kevesebbet alvók körülbelül ugyanannyira kockáztatják egészségégüket, mint egy dohányos vagy egy alkoholista. A 6 óránál is kevesebbet alvók között pedig 200 százalékkal nő a szívinfarktus és az agyvérzés kockázata.

Különleges alvászavarok

Ártalmatlan, vagyis annak tűnik az úgynevezett „nyugtalan láb szindróma”, ám egyrészt csökkenti az alvásidőt (mivel az érintett folyton felriad arra, hogy a lába menne”,) másrészt több betegség tünete is lehet.

Furcsa alvászavar – már a neve alapján is – a Sunday night insomnia, tehát a vasárnap éjjeli álmatlanság. Ez a gyakran kamaszokat és fiatal felnőtteket is érintő jelenség amiatt alakul ki, hogy pénteken hajnalig buliznak, szombaton későn kelnek, éjjel megint fennmaradnak nagyon sokáig, a vasárnapot ágyban töltik, esetleg délután is szunyókálnak, így vasárnap este nem képesek elaludni. Felborul a megszokott alvás-ébrenlét ritmus.

A családtagokat is megrémítheti az úgynevezett éjszakai félelmes felriadás. Ilyenkor az érintett felnőtt vagy gyerek (mert náluk még gyakoribb is, mint felnőtt korban), hangosan kiabálni vagy sírni kezd, az arcán esetleg félelem tükröződik, ám nincs magánál és nem is ébreszthető. Az alvajárásról mindenki hallott már: a lényege, hogy az érintett egyáltalán nem emlékszik arra, hogy felkelt, és könnyen bajba is sodorhatja magát. (Viszont egyáltalán nem megy előre tartott kézzel, ahogy azt a régi filmekben ábrázolták előszeretettel.)

Szintén az alvászavarok közé sorolják a népesség akár 15 százalékát is érintő éjszakai fogcsikorgatást, ami egyébként általában apróbb megébredésekhez vezet. Létezik még az alva-beszélés – ez is elő-előfordul egyébként alvászavaroktól mentes emberek között, gyakran csak motyogás hallatszódik, máskor abszolút érthető a beszéd. Ritka jelenség az alva-evés, amikor egyrészt a hűtőszekrény tartalmát fosztogatja az érintett, rosszabb esetben viszont ehetetlen dolgokat vagy nyers, esetleg jéggé fagyaszott dolgokat eszik meg – másnap csak a pusztítás nyomait látja a konyhában.

Rendkívül ijesztő, már-már horrorisztikus betegség az alvási bénultság, alvási paralízis. Azért rémisztő átélni, mert az érintett egy átmeneti bénultsággal járó állapotot él meg az elalvást megelőzően vagy a felébredést követően, és ilyenkor az agya már ugyan ébren van, de a teste még nincs a saját irányítása alatt, így nem tud sem megmozdulni, sem megszólalni! Olyan, mintha a saját teste börtönében lenne ép elmével. Ez az állapot szerencsés esetben – már, ha lehet egyáltalán szerencsésnek nevezni – néhány másodpercig tart csak, ám beszámoltak már hosszú, percekig tartó alvási paralízisről is, ami – érthető okokból – pánikreakciót válthat ki a betegből.

Szintén rémisztő, bár ritka a robbanófej szindróma. Nevét arról az észlelésről kapta, hogy az alvásba merülést követően, viszonylag rövid idő múlva az érintett rettenetes, általában sivító, vagy robbanásszerű hangot hall és erre persze felriad. Csakhogy a valóságban semmilyen zaj nem létezik, a hang a fejükön belül, az agyukban keletkezik, az alvás, az álomtevékenység része. Bár rövidnek és ártalmatlannak tűnik, de a megrémülés miatt az idegrendszer gyors, heves tünetekkel reagál: gyors szívdobogás, hideg veríték, a száj kiszáradása, végtagremegés jelentkezhet, minden olyan jelenség, ami valódi stresszhelyzetben jellemző. Az illető így elég nehezen tud újra lenyugodni, hogy újra aludni legyen képes.

És utolsónak hagytam egy valóban halálos alvászavart. Szerencsére ritka – összesen 40 érintett családot tart nyilván a szakirodalom. Az örökletes halálos álmatlanság (FFI) genetikai hiba miatt kialakuló betegség, amelynél egy prion (hibás térszerkezetű fehérje) megváltoztatja az agyban az alvásért is felelős talamusz működését. Az illető egyre súlyosabb álmatlanságban szenved, ez előbb elbutulást, majd kóros energiahiányt okoz, aztán a beteg olyan mentális állapotba kerül, ami miatt a saját testi épségére sem tud vigyázni, gyakran fizikai sérüléseket szenved, végül kómába esik az illető, és még viszonylag fiatal korában (40-50 évesen), az első tünetek jelenkezése után 8-27 hónappal bekövetkezik a halál. A betegség gyógyíthatatlan.

Kéky Kira

Előző cikk10 dolog, amiért visszamegyek még Marokkóba
Következő cikkHippi divat tavaszra!