Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat nappal, jól kell aludnunk éjjel. Ám sokak számára gondot jelent az elalvás, illetve nem képesek átaludni az éjszakákat, időről-időre felébrednek, és nem tudnak visszaaludni. Ha ezek a problémák állandóvá válnak, akkor annak komoly hatása lesz a szervezetre.
Azt, hogy miként, hogyan alszunk, jó ideje kutatják szakemberek. Az alvás, annak összes biológiai és pszichológiai funkciója még nem kellően tisztázott. Egyre inkább úgy tűnik, hogy sok hétköznapi, szociális probléma, családon belüli konfliktus, munkahelyi teljesítménycsökkenés, több testi tünet is visszavezethető arra, hogy a páciens nem tud jól aludni, alvását valami külső vagy belső tényező zavarja.
Szerintem elvétve találnánk csak olyan embert, aki időszakosan ne szenvedett volna alváshiánytól: az édesanyák és édesapák életének ez velejárója, de a kamaszkori intenzív társasági élet is ugyanígy felboríthatja az alvási ciklusunkat.
REM és NREM
A kutatók azt már a 60-as évektől tudják, hogy az alvás két egymástól eltérő részből áll. Van egy úgynevezett REM fázis (Rapid eye movement), és mély alvás, amelyet NREM-nek neveznek.
A két alvási szakasz kívülről kevés különbséget mutat, ám az agy és a szervezet teljesen eltérően működik a két esetben. A REM fázis alatt (amelyet a legutóbbi időkig az álomlátás időszakának tekintettek) a kutatók szerint az agy rendezi az információkat, amelyek az ébrenlét során érték. Ilyenkor törlődik ki az emlékezetből haszontalan információ, vagy ilyenkor mélyül el, ha az fontos. Vagyis az ingerek fontossági szempontból rendeződnek az adatok az agyban.
A NREM szakaszban az agy alacsonyabb energiaállapotban dolgozik, ilyenkor van lehetőség arra, hogy regenerálódjon a szervezet. Egyre több kutató gondolja úgy, hogy a tanulási folyamatok szempontjából a NREM fázis az információ rögzítéséhez is hozzájárul.
Erre szolgálhat bizonyítékul az utóbbi időknek az a megfigyelése, hogy részben a szendergés folyamán kifejezetten erős vizuális hallucinációkat élhetünk át, ugyanakkor mély alvásból ébresztve fel a pácienst megfelelően feltett kérdés esetén (nem mit álmodott, hanem milyen gondolat futott át az agyán) pontos kép és hang nélküli képzetekről tud beszámolni.
Az alvásmegvonás megbetegít
Állatkísérletes modellek (is) azt sugallják, hogy az alvás szükséges a túléléshez. Csökkent a patkányok élettartalma, ha megvonták tőlük a REM fázisát. Ezek az állatok csupán 5 hétig éltek. Azok a patkányok, amelyeket egyáltalán nem hagytak aludni, mindig felébresztettek, 3 hét után elpusztultak. A halál oka a testhőmérséklet csökkenése volt, de ezzel egyidejűleg a talpukon és farkukon sebek alakultak ki. Ez pedig immunmechanizmus sérülésére utal.
Emberekkel kapcsolatos „kísérletek” eredményei is rendelkezésre állnak: önkéntesekkel is vizsgálták a különböző alvási problémák hatását, és sajnos a hadászatban is alkalmazták a foglyok kínzására az alvásmegvonást. Ahogy egyre modernebb képalkotó vizsgálatok állnak rendelkezésre, úgy tudunk meg egyre többet arról, hogy mi történik az agyban és a szervezet más részeiben alváskor és az ébrenlét során.
Egy házasságot is képes szétrombolni az alvásbetegség
A világon végzett számtalan kísérletekből kiderült, hogy az alvás leginkább a világgal való kapcsolatunk miatt elengedhetetlen. Ha az alvási képességünk sérül, akkor csökken a nappali éberségünk. Ez álmosságot, pszichés bizonytalanságot, közérzetromlást, koncentrációképesség csökkenést és számos szociális problémát okozhat.
Ez pedig akár egy párkapcsolatot is (szét)rombolhat. Ha ugyanis valaki egy duplaműszak után szerteszét hagyja a lakásban a holmiját, az lehet a kimerültség jele. Egy jól kipihent partner békésen rendet tesz, és hagyja pihenni a párját, hogy az kicsit jobban érezze magát. Azonban, ha a másik fél is hasonlóan kialvatlan, ha ő is éppen ugyanúgy fáradt, de a napi kötelező teendők még nincsenek elvégezve, akkor valószínűleg dühösen és türelmetlenül fogadhatja ezt a helyzetet még akkor is, ha amúgy békés természetű.
Kitől kérjünk segítséget?
Legelőször a háziorvostól, akik kikérdez és eldönti, hogy mennyire súlyos a helyzet. Van, hogy csupán néhány szokás megváltoztatása, vagy növényi hatóanyagú, alvást segítő készítmények is segítenek abban, hogy jobban, pihentetőbben aludjunk. Hogy csak egy saját példát említsek: imádom a macskáimat, minden ajtó nyitva van éjjel. Gyakran jönnek mellénk aludni. Azonban néha előfordul, hogy az ő mozgásuk, jövés-menésük, vagy épp az, hogy hárman háromfelől bújnak hozzám és így nem tudok pozíciót váltani, szakadozottá teszi az alvásomat, és emiatt fáradtan kelek. Mostanában rászoktam, hogy az első gyanús jelre, hogy nyüzsgő éjszakát terveznek a bársonytalpúak, kitessékelem őket és magunkra zárom a hálószoba ajtót.
Néha viszont a háziorvos – mérlegelés után – valamilyen altató hatású készítményt ír fel, és jó esetben nem is szükséges annak a rendszeres használata, csak a nehezebb időszakokban kell ez a fajta segítség.
A legsúlyosabb esetekben viszont alváscentrumba irányítja a páciensét, hogy ott derítsék ki az alvásbetegség pontos mibenlétét és meghatározhassák a terápiát.
Egy biztos: ne hagyjuk, hogy hosszú távon kialvatlanok legyünk, mert ez éveket vehet el az életünkből.
Kéky Kira
