Hónapok óta képtelen vagyok sírni. Ha férfi lennék, talán nem is lenne olyan nagy gond, ők máshogy, másként is le tudják vezetni a bennük felgyűlt feszültséget. Ám mi, nők érzelmesebbek vagyunk, megadatott és megengedett nekünk a sírás, sőt nem is sírás: zokogás. Ez az elementáris erejű érzelemkitörés talán zavaró vagy zavarba ejtő lehet – de katartikus. És semmiképp nem tévesztendő össze az állandó szomorúsággal, sírdogálással – ami viszont megbetegít. Nézzünk a könnyek mögé!
Sírni egészséges!
Néha bajban vagyunk a szavakkal, nem tudjuk megfogalmazni, hogy mi is a bajunk, csak azt érezzük, hogy valami rossz. Annyit érzünk, hogy „fáj”, de emögött lehet szomorúság, csalódás (másban vagy magunkban), félelem, szorongás. Ha kibuggyannak a könnyek, ha valakinek elsírhatjuk a bánatunkat, akkor a feszültség oldódik. Ha visszatartjuk a könnyeinket, visszatartjuk az értelmeinket, akkor visszafojtjuk a stresszt is! Márpedig ez számos betegség kialakulásának kockázatát növeli. Az persze előfordulhat, hogy valamilyen helyzetben nem engedhetjük meg magunknak a sírást! Ilyenkor megpróbálhatjuk visszatartani, de csak rövid ideig! Jobban járunk, ha valamire hivatkozva távozunk és olyan helyre vonulunk, ahol kisírhatjuk magunkat. Pár perces megnyugvás, hidegvizes arcmosás, smink- és frizuraigazítás után képesek vagyunk folytatni a napunkat.
Egyébként sokkal szimpatikusabbnak ítéljük meg azokat a férfiakat, akik képesek intenzív érzelemkifejezésre, tehát adott esetben sírni is mernek.
Milyen betegségekre hajlamosít?
Azt jó ideje tudjuk, hogy a rossz lelkiállapot, a stressz, a gyász, a magány, a környezeti ártalmak miatti általános rossz lelkiállapot testi tüneteket okoz. Ezt nevezik pszichoszomatikus betegségnek, és ilyenkor nem csupán a testi bajt, hanem a lelket is kezelni kell. Felnőtteknél talán a legismertebb pszichoszomatikus betegség a gyomorfekély, gyerekeknél a hasfájás, vagy a fejfájás. Az utóbbi években egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy az immunsejtek, közülük is a T-lymphociták mennyisége és működése hogyan függ össze a lelkiállapottal.
Lelkiállapotunk, sőt személyiségtípusunk is befolyásolhatja, hogy mennyire vagyunk egészségesek, mennyire könnyen betegszünk meg és milyen gyorsan gyógyulunk. Társas kapcsolataink, a minket körülvevő zöld környezet, a velünk élő családtagok mind hatással vannak arra, hogy milyen állapotban van és lesz a szervezetünk, illetve az immunrendszerünk.
A szomorúság hatása az immunrendszerre
A gyász és a bánat is képes legyengíteni az immunrendszert. Ezt konkrétan egy kutatás keretében vizsgálták is az Egyesült Államokban. 29 özvegyet vontak be a vizsgálatokba, akiket egyrészt kikérdeztek, hogy mennyire határozza meg mindennapjaikban gondolataikat a társuk elvesztése, másrészt vérmintát vettek tőlük és megmérték a falósejtjeik számát. Az derült ki, hogy a falósejtek száma és aktivitása csökkent a házasságban élő, hasonló csoporttal összehasonlítva, tehát társas kapcsolatokra is szükségünk van az egészséges immunrendszerhez.
Sírás furcsa okok miatt
Bár sokan a gyászhoz, a szerelmi csalódáshoz kötik a könnyeket, más üzenete is lehet a sírásnak. Jelezheti azt, hogy az illető segítségre szorul, támaszt igényel, érzelmi támogatásra vágyik. Ha valaki társaságban sírja el magát, akkor annak üzenete van, és ezt illik figyelembe is venni! Ilyenkor a sírás kommunikációs eszköz.
Más a helyzet, ha valaki ittas állapotban fakad könnyekre. Furcsa módon ennek hormonális okai is lehetnek, nő a szervezet prolaktinszintje, ez pedig megríkathatja az embert. De a kialvatlanságtól is hullathatjuk a könnyeinket! Ilyenkor az érzelmeinket szabályozó limbikus rendszer túlterheltsége miatt nem vagyunk képesek kontrollálni az értelmeinket.
Van valami közös a könnyekben
Egyes kutatók szerint a sírást kiváltó érzelmekben van egy közös vonás: a tehetetlenség érzése.
Fájdalom esetén teljesen logikus: képtelenek vagyunk megállítani és tűrni is. Ha dühünkben sírunk, akkor hatalmas indulat feszül bennünk, de tudjuk, hogy nem ereszthetjük ki: nem csaphatunk oda, nem verekedhetünk, nem szabad(na) vérig sérteni a másikat – tehetetlenek vagyunk. Bűntudat esetén a megváltoztathatatlanságban van tehetetlenség: valamit elrontottunk és már nem hozható helyre. Halálos betegség, gyász esetén szintén érthető a tehetetlenség: nincs hatalmunk megváltoztatni, ami történt.
Segítség! Nem tudok sírni!
A zokogás ellazítja a testet, elmúlta után nyugodtabban ver a szív, – ilyenkor ugyanis aktiválódik a paraszimpatikus idegrendszer, illetve rengeteg oxitocin termelődik a szervezetünkben. A sírás szinte mindenkiben azonos lelkiállapothoz vezet: a legtöbb ember fizikailag, lelkileg is jobba érzi magát, ha kisírta a bánatát. A felszabadultság és a megkönnyebbülés nagyon jó érzés ilyenkor – ezért is szeretünk néha sírós filmeket nézni, szomorú könyveket olvasni, megható, felkavaró zenét hallgatni.
Bár nem teljesen bizonyított, de több kutatás szerint általában egészségesebbek azok, akik ilyen módon tudják csökkenteni a stresszt. A sírásképtelenség miatt magasabb lehet a stressz-szint, ez „jobb esetben” csak extra fejfájás, rosszabb esetben a szívbetegségek kockázatának növelését okozhatja. Kapcsolatban áll a depresszióval is.
Sírás hiányában a feszültség levezetésének módja lehet a mozgás, a sport, a tánc és a nevetés is. Azt ne feledjük, hogy a sírás részben a társas kapcsolatokat is erősíti: tehát igenis érdemes megosztanunk másokkal a problémáinkat, és akár tanácsot is elfogadni tőlük.
Ha már igen régóta nem sírtunk, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy miért nem tudjuk kiengedni a könnyeinket, és azzal együtt bizonyos érzelmeinket. Ha úgy érezzük, kérjük nyugodtan egy pszichológus segítségét.
Kéky Kira
