hétfő, 2019. október 21., Orsolya

A városi vagy a vidéki élet az egészségesebb?

Hogy hol szeretnénk élni, a személyiségünktől függ. Igényeink határozzák meg, milyen környezetben érezzük magunkat kiegyensúlyozottnak. Ezt kiegészítik anyagi lehetőségeink is, mert a megvalósításhoz pénzre is szükségünk lehet. De milyen szempontok alapján döntünk a lakóhelyünkről?

A városi vagy a vidéki élet az egészségesebb?

Statisztika

A felmérések egészség, munka, életkörülmények, kultúra és számtalan témakörben kitérnek a kérdésre, és összehasonlításba kerül ezáltal a vidéki és a városi lét. Az egyéni attitűd alapján döntünk, hiszen egy költözés alkalmával magunkban rangsoroljuk a felmerülő tényezőket. Ám mégis érdemes a felmérések adataira figyelmet szentelni, mert a számok sokmindent megmutatnak.

Az egyik legfontosabb információ egy statisztikában a várható élettartam lehet, ami egyúttal az egészségi állapotra is utal. A budapesti nők születéskor várható élettartama 80 év fölött, a férfiaké 74 év fölött van egy kicsivel, míg a többi régióban átlagosan 0,5 – 2,5 évvel lehet kevesebb ez az időtartam. Mindenképpen ellentmondás, ha azt vesszük alapul, hogy a vidéki életvitelt tartják általánosan egészségesebbnek.

Környezet

Az életkörülményeinket magunk alakítjuk, hatással vagyunk arra, hogyan éljük meg a stresszt, hogyan táplálkozunk és mennyit mozgunk. Azonban nem csak a környezetünket, hanem a minket is károsító tényezőket, azaz az autók és buszok kipufogó gázának mennyiségét, a zajt, a port csak kis mértékben befolyásolhatjuk. Oly’ kevésbé, hogy a saját egészségünkre szinte nincs is hatással. Hiszen ha csak egy ember nem ül autóba, a többi ezerhez képest elenyésző változást okoz a levegő minőségében, és az egészségünkre kifejtett hatásában. Ugyanakkor az egyre tevékenyebb környezetvédelmi szervezetek és aktivisták arra hívják fel a figyelmünket, hogy a változás az egyénen is múlik, ne áldozzuk fel az élhető klímát a lustaság és a kényelem oltárán.

Egészség

A stresszhez jelentősen hozzájárul, hogy a lakóhelyünktől milyen távolságra és mekkora fizetésért találunk munkahelyet. Az ingázás, a tömegközlekedés kényelmetlensége negatívan hathatnak a napi hangulatunkra. Azonban ha érezzük a megbecsülést, az utazást pedig kihasználjuk olvasásra, tanulásra, még hasznos időt is nyerhetünk vele. A lényeg, hogy elégedettek legyünk.

Ami közvetlenül és egyből hat egészségünkre, azt tegyük meg! A táplálkozási szokások esetében a helyi piacok segíthetnek nekünk, hogy a friss és regionális zöldségek és gyümölcsök beszerzésével egészségesebb ételek kerülhessenek az asztalainkra.

Egy tavaszi felmérésből kiderült, hogy a vidéki, szegényebb régiókban azért növekszik a BMI (testtömeg index), mert az alultápláltságot olcsóbb és rosszabb minőségű élelmiszerekkel akarják megszűntetni. Az egyik ok az alacsonyabb munkabér. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a cukorfüggőség, a zsíros, tartósítószeres és gyors szénhidrátokban gazdag élelmiszerek választása önálló döntés kérdése, és sokszor nem az áraktól függ.

Ha a piacra kerékpárral megyünk, és a természetben is heti több órát kirándulunk, még egy érvvel több szól a kisebb települések mellett. Segít a stressz feldolgozásában, és a mozgás fizikai egészségünkre gyakorolt hatása sem kérdéses. Az sem bérfüggő, hogy az ingyenes sétákat vagy futást bevállaljuk-e, néhány ingyenes guggolással vagy fekvőtámasszal színesítve.

Mindig téma

A klisékre még az általános iskolai környezetismeret órákról emlékszem. A ’80-as évek végén a felületesebb megállapításokkal találkoztam, míg ma már a tudományos hátterének is utánanézek.

A nyelvórákon a melléknév fokozásánál került elő a téma: unalmasabb az élet vidéken, mint a városban vagy a nagyvárosi ember modernebb gondolkodású, mint vidéki társai. De vajon ezek az állítások mennyire állják meg a helyüket?

Vidéken nyugodtabb az élet, ha a természet közelségét, a kisebb gépjárműforgalmat és zajt, vagy a nagyobb életteret vesszük alapul. A városban több lehetőség van a kulturális életre, ez igaz, na de van tömegközlekedés, amellyel el lehet jutni a színházakba, múzeumokba. A 2000-es évek eleje óta egyre több szabadtéri rendezvényt szerveznek országszerte, városokban és kisebb településeken egyaránt, amelyek élénkebben őrzik a tradíciókat, a felvonulásokon a helyi népviseletben szemléltetik a látogatókkal a régi szokásokat.

Ellentmondás, hogy a nyugalmasabb életre vágyók a nagyváros közelébe települnek, azonban ezzel az agglomeráció lassan elveszíti csendesebb mivoltát. A kertvárosba költözők nagy része autóval közlekedik, amellyel a környezetszennyezéshez járulnak hozzá, ellenkező hatást elérve eredeti szándékukkal, hogy az érintetlen természethez közelebb élhessenek. Tény, hogy a tömegközlekedés fejlesztése nagy segítség lenne.

Először egy 1984-es tanulmány igazolta, hogy az operációt követően parkra néző szobában fekvő betegek gyorsabban épültek fel és kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük, mint az ablakból a szomszédos épület falát szemlélő betegtársaiknak. Nem kétséges tehát, hogy a természetnek gyógyhatása van szervezetünkre, azonban mégis a belső hangokra kell figyelnünk, és aszerint válasszuk ki lakóhelyünket, amelynek nyüzsgése vagy épp nyugodtsága a legközelebb áll a lelkünkhöz.

WR