szerda, 2018. május 23., Dezső

Téli tunyaság – többet árt, mint azt gondolnánk!

Maximum kicsit kigömbölyödök tavaszra – de én ki nem teszem a lábam ebben a hidegben! Sokaknak ismerős lehet ez az érzés – én magam is így gondolom; nálam +10 fok alatt túl hideg van ahhoz, hogy a kötelező utazásokon kívül kint legyek. Ám fontos realizálni, hogy ettől még káros a téli tunyaság – valamit muszáj tenni ellene!

Téli tunyaság – többet árt, mint azt gondolnánk!

Az egy dolog, hogy a felszedett kilók megmaradhatnak és gyarapodhatnak tovább, a nagyobb baj az, hogy a túlzottan inaktív életmód növeli például a trombózisveszélyt.

Egészségesekre sincs jó hatással, ám a lakosság körülbelül 30%-át érintő (és túlnyomó részt fel nem ismert) Leiden mutációval megléte kifejezetten megnöveli a kockázatot. Ez a mutáció fokozottabb véralvadást okoz, és azért ilyen magas az érintettség, mert őseinknél, elődeinknél előny volt, ha a sérült férfi vagy a szülő nő sebei a gyors véralvadás miatt kevésbé fertőződtek és kisebb volt a vérveszteség. Ám ma már ez a véralvadási zavar hátrány, mivel a szervezeten belül is kialakulhatnak véralvadékok, melyek leszakadva életveszélyes csomókként utaznak a vérkeringésben addig, míg valahol elakadva óriási bajt (akár halált) okoznak. 

Mozgás hiányában mindenkinél fokozódik a véralvadás – ez az oka, hogy a hosszú utakon (autóban, vonaton, repülőn) fel kell állni, kicsit meg kell mozgatnunk magunkat. A fokozott véralvadás ugyanis kedvez a vérrögök kialakulásának, ami viszont mélyvénás trombózishoz, ennek következményeként infarktushoz, tüdőembóliához, stroke-hoz vezethet.

Az az egyik baj ezzel, hogy előzetes tünete nincs. Amikor az erős fájdalom, végtag dagadás jelentkezik, az már maga a trombózis, és az is lehet, hogy tünetek nélkül egyszerűen csak már maga a szívinfarktus vagy stroke következik be. Ez az oka, hogy itt nem lehet azt tanácsolni, hogy „az alábbi tünetek esetén keressen fel orvost”, hanem azt lehet, kell tanácsolni, hogy mozogjon télen (és más évszakban) is.

Meggyőztél – de mégis mit mozogjak?

Ez eddig szép és jó – de ismét magamból kiindulva – logikus a következő kérdés? mit tegyünk, hogy nem szeretünk mozogni? Valami motivációra szükség van, próbájuk meg átgondolni az alábbiakat:

- Mi volt az oka, hogy eddig nem mozogtam eleget?

- Miért lesz jó, ha mozgok majdnem minden nap valamit?

- Képes vagyok rá?

- Ki segíthet nekem a változásban?

- Milyen mozgásforma tetszene a leginkább?

Ha valaki nem szívesen teszi ki a lábát, akkor alternatív mozgásformák után kell néznie.

Kézenfekvőnek tűnik a szobabicikli, a futópad és a taposógép – de lehet, hogy van ennél egyszerűbb megoldás is. Legtöbbünk ringatózni, mozogni kezd, ha jó zenét hall – tegyünk hát róla, hogy legyen jó zene otthon! Ha valaha szerettünk volna kipróbálni valamilyen táncot, akkor oktatóvideókból megtanulhatjuk a magunk örömére!

Tehát ne a korábban már megunt és ezért egyszer vagy többször abbahagyott mozgást kezdjük újra, hiszen nem valószínű, hogy hirtelen beleszeretnénk, inkább idézzük fel, fiatalabb korunkban milyen mozgásformát élveztük, vagy mit próbálnánk ki szívesen. Amennyiben mégis a régi mozgásformát folytatjuk, akkor legalább változtassunk helyszínt vagy keressünk edzőt, partnert hozzá.

És az is kiderült, hogy akár a házimunkát is végezhetjük aktívabban, illetve a lift mellőzése, a távolabbi buszmegálló használata, a kertészkedés is sokat javít a helyzeten – bár ez utóbbira télen sajnos nincs lehetőség. De a lényeg: nem kell feltétlenül fitneszterembe járni. Az esti film nézése közben is lehet tornázni vagy szobabiciklizni.

Jó hírek!

Az ülőmunkát végzőknek egyébként is kötelező felállnia minden órában a székből – ilyenkor guggoljon, hajoljon, nyújtózzon párat, illetve elérhető az interneten számos gerinctornára alkalmas gyakorlat, mely irodában is elvégezhető és segíti a vérkeringés felfrissítését.

Ha beszerzünk egy pár súlyzót, akkor az interneten elérhető számos edzésterv közül választhatunk magunknak olyat, amit könnyedén be tudunk iktatni a napirendünkbe. Ingyenes és előfizetős online tornaprogramok is vannak – ennek előnye, hogy abban a napszakban végezhetők, amikor nekünk a legalkalmasabb. Én például délelőtt semmiképp nem állnék neki sportolni, este viszont energikus vagyok, akkor jöhet! Bár az a legjobb, ha minden nap mozgunk 20-30 percet, kutatók épp nemrég állapították meg, hogy a heti 1-2 alkalommal végzett mozgás is elég ahhoz, hogy jelentősen csökkentse a bármely okból, illetve szív- és érrendszeri, vagy daganatos betegség miatt bekövetkező halálozás kockázatát! Tehát ha kimaradt hét közben a sport, akkor hétvégén bepótolható. Az viszont fontos, hogy ha régóta nem mozog, akkor fokozatosan emelje az edzésadagot, illetve, ha valamilyen krónikus betegségtől szenved, akkor – hacsak nem valami könnyed mozgásformát választ - konzultáljon az orvosával is.

Nekünk a legnehezebb teljesíteni az előírt napi mozgásmennyiséget, nekünk, akik elvannak ülve, eleve ülőmunkát végeznek és sosem szerettek sportolni. Muszáj ugyanakkor az eszünkre hallgatnunk és lelkesítenünk magunkat olyan ismerősök vagy ismert személyiségek példájával, akik szintén innen, az inaktivitásból küzdötték fel magukat állandóan mozgó emberré. Még az is lehet, hogy a telet és a hidegben való mozgást is megszeretjük! Vagy ez már túl merész elképzelés lenne?

Kéky Kira

Rovat: