vasárnap, 2018. december 9., Natália

Tavaszi megújulás

Itt a tavasz, megújul a természet és megújulunk mi is. A vastag ruhákból kibújva szeretnénk újra szépnek, ápoltnak és karcsúnak látszani. A természet megújulását sem olyan könnyű elviselni. Sok az időjárási front, gyakran változik a légköri nyomás, nagy a hőmérséklet ingadozás, többet fájhat a fejünk, fáradékonyabbak, vagy épp ingerlékenyebbek vagyunk. Azért, hogy a szervezetünk a külső behatások közepette is tökéletesen működjön, egy automatikusan működő testőr, a vegetatív idegrendszer a felelős.

Az idegrendszer, a hormon-, és immunrendszerrel együtt dolgozik azon, hogy mindig ideális körülményeket teremtsen testünk működése számára. Megfelelő vérkeringést, hőmérsékletet, oxigenizációt és tápanyagellátást, valamint védelmet biztosít a sejtjeinknek. Mivel a működéséről csak akkor szerzünk tudomást, ha éppen nem tökéletes (pl. hirtelen felálláskor megszédülünk), nem is nagyon gondolunk arra, hogy felkészítsük a fokozott terhelésre, pedig ez ugyanolyan fontos, mint pl. a sportnál a bemelegítés. A hétköznapi szóhasználattal ellentétben, a szervezet számára stressznek számít minden olyan behatás, ami az egyensúlyi állapotából ki akarja mozdítani. Ilyen lehet például a hirtelen hőmérséklet-változás, testhelyzet-változtatás, amit az egészséges szervezet a vegetatív idegrendszer irányításával anélkül átvészel, hogy észrevennénk. A fokozatos, nem extrém mértékű stresszek ugyanúgy edzik az idegrendszert, mint egy fokozatosan felépülő jó edzésterv. Ahhoz, hogy a „tavaszi megújulás” fokozott stresszel járó időszakában is jól együtt tudjunk működni a testünkkel, nem szabad kihagynunk az idegrendszerünk támogatását sem. Néhány tippet szeretnék adni a sikeres „edzéshez”. A kulcsszó itt is, mint minden változásnál, a fokozatosság.
Mozgás (Kiegyensúlyozza a vegetatív idegrendszer működését, erősíti az immunrendszert, javítja a hangulatot, görcsoldó hatású. Ha extrém módon túlerőltetjük magunkat, akkor pont az ellenkezőjét érjük el vele.) Reggel, mielőtt felkelünk az ágyból egy jó erős, minden izmot meghúzó nyújtózkodással, majd felüléskor néhány nyak- és vállkörzéssel kezdjük a napot. Maximum 2 perc és máris nem csak kiszédelgünk az ágyból. A sokadik kávé helyett, ha megtehetjük, jót tesz egy 10-15 perces séta, ha nincs módunk rá, akkor a reggeli ébresztő mozgás megismétlése nyitott ablak mellett. Azokon a napokon, amikor más mozgásra nincs lehetőségünk, szakítsunk időt egy rövid sétára. Ha rendszeres mozgásba fogunk, kövessük a fokozatosság elvét.
Hideg-meleg (Edzi a vegetatív idegrendszert, erősíti az immunrendszert, a melegnek izomlazító, görcsoldó hatása van, a hideg élénkít, „edzetlenül” a hirtelen változásokkal pont az ellenkezőjét érjük el.) Ennek a legismertebb formája a szaunázás. Ha nem rendszeresen csináljuk, akkor fontos, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá a meleghez és utána fokozatosan hűtsük le a testünket. Hasonló hatást érhetünk el a víz hőmérsékletének fokozatos változtatásával fürdésnél és zuhanyozásnál is. Egész napos ülőmunka, vagy stresszes nap után a nyak, váll és hát izmainak melegebb vízzel zuhanyozása segít az ellazulásban, nem csak a meleg, hanem a víz fizikai masszírozó hatása miatt is. Gyors élénkítő hatást érhetünk el a lábszár-lábfej, illetve az alkar hideg vízzel történő zuhanyozásával, ahol szintén számít a víz fizikai masszírozó hatása.
Le a cipővel és a zoknival!
A melegedő időben az egész szervezet működésére pozitív hatású a harmatos fűben, vagy a meleg köveken, homokban, de akár a lakásban való mezítláb járás is. Vízparton gyalogoljunk néhány lépést a sekély vízben, majd hagyjuk, hogy a nap szárítsa meg lábunkat. Fogyókúránál figyeljünk, hogy szervezetet ne „éheztessük” drasztikusan, mert ezt vészhelyzetként értékeli, és a kevesebb táplálékból fokozott raktározással igyekszik visszaállítani az egyensúlyát. Ez történik, amikor sokkal kevesebbet eszünk mégsem fogyunk, vagy ha sikerült is gyorsan lefogyni, alacsonyabb kalóriatartalmú táplálkozással is gyorsan visszahízzuk a ledobott kilókat. A fokozatossággal nem tesszük ki stressznek a szervezetet, és sikeres lesz a fogyókúránk.
Magnézium (Hatásai: feszültségoldó, izomlazító, helyiérzéstelenítő-fájdalomcsillapító, altató, fokozza a termékenységet és az anyatej termelődését, értágító, véralvadásgátló, antioxidáns, védő hatása van a szívre és az idegrendszerre, segít a méregtelenítésben, a terhességben, biokémiai folyamatok katalizátora, anti-stressz hatású.)
Összetett hatásából itt az anti-stressz hatást emelném ki. A stressz-reakció során segít visszaállítani a szervezet egyensúlyát, ellensúlyozza a stressz egyes szervekre pl. a szívre gyakorolt káros hatásait. A folyamat alatt „elhasználódott” magnézium a vizelettel távozik, ezért pótolni kell. Kiegyensúlyozott táplálkozással megfelelő mennyiségű magnéziumot tudunk fogyasztani, azonban bizonyos esetekben (terhesség, szoptatás, fokozott stressz-hatás, rendszeres fizikai terhelés) ez kevés lehet. Természetes magnézium-források a zöldség-főzelékfélék, gyümölcsök, teljesőrlésű-gabona, mandula, dióbél, földimogyoró. Gondoljunk a magnézium pótlására!
Lelki élmények (A jókedv, a boldogság a jó közérzeten túl, immunerősítő, fokozza a stressztűrő-képességet, fájdalomcsillapító hatású.) Mindenki olyan feltöltődési módot választhat, ami leginkább illik hozzá. Van, akit egy erdei séta tölt fel, van, akinek egy belvárosi csatangolás az élmény, de máris két jó dolgot kapcsoltunk össze: új élményeket a mozgással. Gyűjtsünk minél több új élményt, és raktározzuk el képzeletbeli élménygyűjtő albumunkban, hogy bármikor elővehessük, felidézhessük őket, és megújíthassák erőnket. Ne a negatív, hanem a pozitív emlékeinket raktározzuk és idézzük fel!
Olyan ötleteket gyűjtöttem csokorba, aminek nincs nagy anyagi vagy időigénye, mert, ha magunkról van szó, könnyen találunk mentségeket, hogy miért nem teszünk többet az egészségünkért. Bár itt most a tavaszi megújulás kapcsán került szóba a stressz és a vegetatív idegrendszer, de jó tudni, hogy a stressztűrő-képesség javításával számos nagyon gyakori, magas stressz-faktorú megbetegedés, mint pl. a szív-érrendszeri megbetegedések megelőzhetőek, vagy a már fennálló betegségnél a szövődmények kialakulása késleltethető. A betegségek mellett a stressznek igen fontos szerepe van az öregedési folyamatokban is, tehát, ha javítjuk a stressztűrő-képességünket, akkor tovább maradhatunk fiatalok.
Mindenkinek jó megújulást kívánok!

Dr. Fornádi Annamária
pszichiáter

Rovat: