Néhány életszakaszunkban elégedetlenek vagyunk a saját testünkkel, de sokan egész életükben nem tudnak vele megbékélni. A szépségideálok akár évente változnak a felgyorsult XXI. században, ám önmagunk ostorozására valahogy mindig találhatunk módot. Pedig érdemes dolgoznunk magunkért, és a kifogások helyett a tettek mezejére lépni.
Ha jól akarjuk érezni magunkat a saját bőrünkben, ne hagyjuk, hogy mások véleménye vezéreljen! Hallgassunk a belső hangra, és kövessük, amit súg! A velünk született adottságok elfogadásával közelebb kerülünk magunkhoz, ez békét és kiegyensúlyozottságot hoz számunkra. Azon részeinken pedig elkezdhetünk dolgozni, amelyeket valóban megváltoztatnánk. Vessük alapos vizsgálat alá a tükörképünket és a gondolatainkat a tisztánlátáshoz, mely igények a sajátjaink és melyek azok, amelyeket a kifelé történő megfelelés miatt tartunk csak szem előtt.
Sok munka
Bár a munkáról általában a fizikai megterhelés jut eszünkbe először, a pszichénk rendbetétele is komoly erőfeszítést jelenthet. Kitartás hozza meg a gyümölcsét ez esetben is. Hiszen hogyan tudnánk egyik pillanatról a másikra elfogadni magunkat, ha akár gyerekkorunk óta bántó szavakat hallunk magunkról. És itt szinte mindegy, hogy van alapja, vagy nincs, mert elménk olyan mélyen fogadja be ezeket a szitokszavakat, hogy utána már saját mantraként is mondogathatjuk magunknak évtizedeken át. „Nem vagy jó semmire.” „Hogy nézel ki?” „Szedd már össze magad!” Ha nem megyek messzire a témától, ennek következménye még az is lehet, hogy ezeket a bántásokat felnőttkori párkapcsolatainkban is eltűrjük.
Ha hozzájön még a másokhoz való hasonlítgatás is, csak lejjebb kerülünk a gödörben. „Bezzeg a testvéred…” és „nézd meg a szomszéd Ágikát, milyen szépen…” Felnőttként további negatív hatással van ránk a médiából ránk zúduló fényképáradat, amelyek az influenszerek vagy valós értéket képviselő ismert emberektől érkeznek. Egy „tökéletes világot” mutatnak, amelyben mindenki utazgat, vásárolgat és fitt külsővel rendelkezik. Ez utóbbi képeken retusálással manipulálnak, míg a vásárlással egy olyan materiális javakon alapuló értékrendszert emelnek a dobogó felső fokára, amely hajkurászása a gyengébbeket frusztrálttá teszi és az évszakonként változó trendek, új kollekciók kijövetelével egy folyamatos elégedetlenséget vált ki a fogyasztókból. Pedig milyen egyszerűen tovább görgetheti bárki a képernyőt!
Ezeket a függőségeket és sérelmeket csak aktív munkával lehet letenni. A traumákból viszont egyedül nehéz kikászálódni, ezért keressünk egy szimpatikus segítőt, akivel elkezdhetjük a közös munkát!
Mérleg
A túlzott ételfogyasztás és drasztikus diéták a szervezetünket összezavarják, ha eddig nem voltak betegségeink, bizony kialakulhatnak. Ha a súlyprobléma csupán esztétikai gondot jelent, mondhatnánk, hogy könnyebb dolgunk van, hiszen nem az egészségünk vagy szélsőséges esetben az életben maradásunk a tét. Azonban az esztétikai kérdést is komolyan kell venni! Utána kell járni, hogy az alacsony vagy magas számok a mérlegen miért jelenhetnek meg? Szervi megbetegedések mellett ugyanis étkezési zavar, mozgáshiány, stresszes életmód vagy alkohol is szerepet játszhatnak benne, azonban ezek már a tünetek. Ki kell deríteni, mi rejtőzhet ezek mögött, miért „menekülünk” akár tudattalanul ehhez a testhez – amiért utána tudatosan büntetjük magunkat.
A baj gyökere több generációra is visszanyúlhat, ennek kibogozásában szintén fordulhatunk szakemberhez. Ezzel együtt már eredményre vezetőbb táplálkozási tanácsadóval és személyi edzővel kialakítani az új szokásokat, amelyek egy elégedettebb, kívül-belül egészségesebb énünkhöz mutatják az utat.
Bár a kérdés sokkal összetettebb, minthogy a külsőségekről lenne szó, azonban a tükörképünk már reggel feldobhatja a napunkat. Egy mosoly magunkra és egy jól megválasztott, számunkra előnyös ruhatár, a tudatosabb étkezés, a mozgás – ezek mind támogatják az egyensúlyunk megtalálását és megőrzését. Senki ne a költséges megoldásokra gondoljon, hiszen a szakemberrel megtalálhatók azok a megoldások, amelyeket a pénztárcánk is elbír. A legfontosabb az egészségünk, amelynek alapja a lelki egyensúlyunk.
Wágner Rózsa
