hétfő, 2019. október 21., Orsolya

Szökjön el a télből – csak ne a kórházba!

Létezik olyan ember, akinek nem fordult meg a fejében, hogy a téli mínuszok elől elrepül a nyárba? Ma már ki lehet fogni néha egészen meglepően kedvező árú repülőjegyeket, és ha lecsapunk egy ajánlatra, nincs is más dolgunk, mint felkészülni az útra – egészségügyi szempontból is!

Szökjön el a télből – csak ne a kórházba!

Ha a család minden tagja egészséges, akkor csak a biztosítás megkötése és az ajánlott (vagy épp kötelező) védőoltások beszerzése van hátra. Na meg egy jó útipatika összeállításáé. A védőoltásokról az adott ország külképviseletének honlapján vagy az oltóközpontokban lehet érdeklődni – az oltások nem azonnal nyújtanak védettséget, így egy hónappal az utazás előtt már fel kell keresni emiatt az orvost. A biztosítás megkötésénél ne akarjunk spórolni, mert sose lehet tudni, mi történik, ne a legolcsóbb biztosítással vágjunk neki egzotikus helyeknek! Az utólag benyújtott számla igen borsos lehet! Már az utazás előtt érdemes probiotikumot szedni, főleg, ha valaki hajlamos az utazók hasmenésére. Az egzotikus országok nagy részében az ivóvíz nem a mi általunk megszokott minőség, még ha a helyiek isszák is, mi maradjunk a palackozott víznél. Jégkockát se kérjünk az italba!

Egyes helyeken nem csak a vízben lévő baktériumok, hanem a paraziták is fertőzhetnek! Épp ezért ilyen helyeken nem ajánlatos frissen facsart gyümölcslevet sem fogyasztani, ugyanis ezek is csapvízzel vannak hígítva. A hosszú utazást követően, a több időzónán való átrepülés miatt jetlag jelentkezhet, ezért az első nyaralós napunkon ne akarjunk rögtön fix programot és nagy kirándulást tenni – legyünk sokat a szabadban, hogy a szervezetünk alkalmazkodjon az ottani napszakhoz. Persze ez nem azt jelenti, hogy akkor az első nap kivágjuk magunkat a forró homokba és alszunk! Könnyen napszúrást kaphatunk, aminek a fő tünetei a hőemelkedés vagy láz, izzadás, félrebeszélés… Ha napszúrása van valakinek a nyaralók közül, akkor bizony irány az orvos!

Utazás alatt legyen nálunk fertőtlenítő kendő vagy gél, vécépapír, esetleg az ülőkére papír, pár keksz, csokoládé – és a kézitáskában legyenek az alapvető gyógyszereink. Ne a feladott poggyászba tegyük a napi használatú pirulákat, mert, ha a bőrönd elvész, akkor megérkezéskor nagy bajban leszünk, hogy ne maradjon ki a szükséges terápiás adag. Az úti patikába tegyünk minden olyasmit, amit otthon is használunk fájdalom- és lázcsillapításra, görcsoldásra, szorulásra, hasmenésre. Külföldön gyakran nehézkes és drága a gyógyszerek beszerzése. Az sem baj, ha van kéznél pár szem altató, mert a felborult alvás-ébrenlét ritmus nagyon meg tudja terhelni a szervezetet. Ilyenkor a vacsorát is időzítsük a lefekvés előtti 2-3 órára, és akkor is kerüljük a zsírosabb, nehéz ételeket. Természetesen este már ne igyunk kávét, teát, kólát, az érzékenyebben kerüljék az étcsokoládét, kakaót is. Késő este kerüljük az alkoholfogyasztást is, az alkohol ugyanis – az általános hiedelemmel ellentétben – nem jó altatónak: hirtelen lazító, nyugtató hatása viszonylag gyorsan megszűnik, utána már kedvezőtlenül befolyásolja az alvás fázisait és az idegrendszer működését.

Utazás előtt - ha tehetjük - már napokkal hamarabb kezdjük el fokozatosan „átállítani” a belső óránkat: attól függően, hogy melyik irányba utazunk. Feküdjünk le legalább egy órával előbb vagy később. A repülőn – bár a mosdó miatt nem könnyű megoldani - igyunk elegendő vizet, mert a légkondicionáló miatt könnyen kiszáradhatunk. Az alkoholt viszont kerüljük, mert még jobban megzavarhatja a cirkadián ritmusunkat. A repülőgépen csak akkor próbáljunk meg aludni, ha az utazás ideje a célország éjszakai óráiba esik.

Ha az úticélunk Kuba, akkor az előző információk mellet fontos lehet még tudni hogy létezik az úgynevezett „Prickly heat”. Ez egy viszkető kiütés, amit a forró klíma okoz, főként, ha télen látogatunk ide. Leghatékonyabb ellenszere az üzletben kapható púder, amely csökkenti a viszkető érzést. Kubába utazva nincs szükség kötelező védőoltásra, de a saját érdekünkben érdemes magunkat beoltatni „A” típusú hepatitis ellen. Vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű széntablettát, vagy más hasfogót.

Talán furcsa, de állítólag Kuba büszkélkedhet a világ egyik legjobb megelőző egészségügyi ellátási rendszerével és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon itt a legmagasabb az egy főre jutó orvosok aránya. Azt olvasom, hogy a sziget kiemelkedőbb eredményeket mutat fel az egészségügy területén, mint a latin-amerikai országok többsége. Itt a legmagasabb a lakosság várható életkora (78,6 év), és a legalacsonyabb gyermekhalandósági mutatóval (ami 5,0 1000 élve született gyermekre vetítve). Meglepő, de könnyen elképzelhető.

Magyarország és a Kubai Köztársaság között érvényben van a sürgősségi orvosi ellátások ingyenességére vonatkozó nemzetközi szerződés, de ez nem terjed ki a magyar állampolgárok teljes körű orvosi ellátására. Az orvosi ellátás költségei meglehetősen borsosak és a kubai hatóságok az ország elhagyását megtiltják, amennyiben az utazó részéről kiegyenlítetlen tartozás áll fenn valamelyik gyógyintézetnél. Márpedig a szolgáltatásokért Kubában fizetni kell – cserébe viszont színvonalas ellátásban lesz részünk, még ha a kórházak kicsit a nyolcvanas évekbe is repítenek vissza.

Bár most, a téli időszakban utazóknál nem okozhat jelentős problémát, de a szigetországban előfordul dengue-láz okozta megbetegedés, általában június és november között. A dengue-vírust szúnyogok terjesztik, tünetei: láz, a fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint izom- és ízületi fájdalmak. Nincs ellene védőoltás, csak a szúnyogcsípés ellen lehet védekezni – vigyünk magunkkal szúnyogírtót.

Szintén előfordulhat az országban kolera, mely ellen a higiénés szabályok betartásával és az ételek megfelelő hőkezelésével lehet védekezni. A tisztálkodási és higiénés termékek elérhetősége korlátozott Kubában, így azokat mindenképp vinni érdemes!

Kéky Kira

Rovat: