szerda, 2018. december 12., Gabriella

A szenvedélybetegségek okai, fajtái

A szenvedélybeteg ember életének középpontjába a függőség kerül, a vágyott tevékenység elmaradása elvonási tünetekkel jár. Az egyén ugyan tudja, hogy szokása ártalmas az egészségére, mégsem képes felhagyni a kóros viselkedési formák kényszeres ismétlésével, szenvedélye rabjává válik.

A szenvedélybetegségek okai, fajtái

A szenvedélybetegségek (addikció) kialakulásáért több tényező tehető felelőssé. Ilyen az örökletes vagy genetikai hajlam, amikor a család egyik tagjánál fennálló szenvedélybetegséget az utód örökölheti. A gyermekkorban észlelt minták, modellek szintén okai lehetnek a függőségnek, az akkor tanult konfliktuskezelő metódusok beépülnek a gyermek személyiségébe, különösen akkor, ha azt fontos személytől sajátította el. További fontos tényező a lélektani faktor. Ide tartoznak a gyermekkori traumák, a feldolgozatlan veszteségek, a különböző stresszhelyzetek, felnőttkori traumák, gyász, kapcsolatok megváltozása, feleslegesség érzésének kialakulása, életkori szakaszok váltása stb. Különböző csoportok hatása szintén szerepet játszhat a szenvedélybetegség kialakulásában, mert az érzelmileg, lelkileg instabil ember az elfogadás érdekében hajlamosabb lemásolni a csoport tagjainak viselkedését.

A szenvedélybetegségeket két nagy csoportba sorolhatjuk, kémiai és ún. viselkedési addikció. Az első esetben valamilyen szer használata alakítja ki a testi, lelki függőséget. Legismertebb fajtái a drog-, az alkohol-, a nikotin- és a gyógyszerfüggőség. A viselkedési szenvedélybetegségek hátterében az önkontroll hiánya, ill. zavara áll. Ide tartozik pl. a kóros játékszenvedély, a kényszervásárlás, a munkamánia, számítógép -, internet -, és mobiltelefon függőség, társ és kapcsolati függőség, evési zavarok, stb. Mivel az akaraterő a legtöbb esetben kevés a szenvedélybetegség legyőzéséhez, a tünetek megjelenése esetén forduljunk szakemberhez.

Rovat: