szerda, 2018. december 12., Gabriella

Rossz a kedve? Hatékonyabban tud dolgozni!

Bár eddig ezt biztosan másként képzeltük, de egy friss kutatásból az derült ki, hogy vannak olyanok, akiknek épp a rossz hangulat segít a feladatok teljesítésében, mint például a figyelem koncentrálásában, az időmenedzsmentben, illetve a feladatok rangsorolásában. És az is kiderült, hogy a jókedv bizonyos esetekben ugyanezekre a tevékenységekre rossz hatással van. De az nem mindegy, hogy mit tekintünk rossz hangulatnak, és mi az, ami már annál több.

Rossz a kedve? Hatékonyabban tud dolgozni!

Hogyan lehet, hogy a rossz hangulat fokozza a teljesítményt?

„A kutatási eredményeinkből az látszik, hogy van néhány olyan ember, akinek a rossz hangulat kiélesíti azokat a gondolkodási képességeket, amelyek a hétköznapi életvitelhez fontosak” – elemezte az eredményeket Tara McAuley, a Waterloo Egyetem pszichológia professzora és Martyn S. Gabel Ph.D-hallgató.

Azok, akik gyors, intenzív és tartós érzelmi válaszokat adnak a napi feladataikra, jobban teljesítettek, ha rosszkedvűek voltak. A gyengén reagálók az ellenkező hatást mutatták: náluk a rossz hangulat rontotta a feladatmegoldó funkciókat.

Mégsem szabad úgy interpretálni ezeket az eredményeket, hogy hasznos és jó dolog, ha hagyjuk, hogy elszaladjon velünk a ló, hogy eluralkodjon rajtunk a rosszkedv, vagy bátran zsörtölődhetünk. Egyszerűen arról van szó, hogy vannak olyan emberek, akik jobban hozzászoktak a negatív érzelmek megéléséhez, és emiatt a rossz hangulat kevésbé zavarja őket a napi munkájuk elvégzése közben.

Mit tehet mégis az, aki inkább lenne jókedvű?

Egy kutatásból kiderült, hogy aki nagy mennyiségben fogyaszt cukrot, különösen annak finomított formáját, és sok zsiradékot is bevisz a szervezetébe (pláne, ha kombinálja a finomított cukrokkal, magyarul csokoládét, süteményeket, krémeket, jégkrémet eszik), az gyakrabban számíthat rosszkedvű periódusokra annak ellenére is, hogy alapvetően a cukor, illetve a zsiradék kíséretében bevitt cukor rövid távon hangulatjavító hatású lehet.

Ennek az az oka (a többi között), hogy a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztása miatti bűntudat, szorongás, értéktelenség-érzet hatással van a személyiségre, és negatívan befolyásolja azt. A sok alkohol és a túlzott (napi 3-4 csészénél több) kávé vagy mérhetetlen energiaital-fogyasztás miatt is gyakoribbá válhatnak a hirtelen hangulatváltozások, illetve akár a depresszió is fokozódhat.

Azt is számos kutatás bizonyította, hogy a nők hajlamosabbak a hangulatjavító habzsolásra, a stresszevésre, mint a férfiak. Az erősebbik nem képviselői a megfigyelések szerint inkább jókedvükben jutalmazzák magukat magas szénhidrát tartalmú élelmiszerrel vagy alkohollal.

Csak rossz kedv, sötétebb gondolkodás – vagy depresszió?

Teljesen természetes (az ellenkezője pedig aggodalomra ad okot) ha a hozzánk érkező negatív hírek miatt elromlik a kedvünk, szomorúak leszünk. Ám az állandósult levert hangulat, örömtelenség; az alvásnak, az étvágynak, a szexuális vágynak a megváltozása, pláne, ha fokozott aggódással, halálvággyal társul, már nem személyiségjegy, hanem a depresszió jele, amit komolyan kell venni.

Ugyanakkor fontos tudni (és ez főleg az időseket érintheti), hogy már az igen enyhe dehidratáció is hangulatváltozásokat, koncentrációzavarokat és fáradékonyságot okozhat. Azok, akik nem isznak meg napi 2-2.5 liter folyadékot, azok gyakrabban éreznek levertséget, értékelik alá a saját teljesítményüket. Épp ezért az egészséges táplálkozás, a napi aktivitás, a normális szinten tartott koffein- és alkoholfogyasztás, a megfelelő hidratáltság, az egészséges étrend segít abban, hogy ne hajszoljuk bele magunkat negatív hangulatba. Így akármilyen is a személyiségünk, könnyebben meg tudunk birkózni a napi feladatainkkal.

KK

 

Rovat: