péntek, 2018. november 16., Ödön

„Rajongok a magyar konyháért" - interjú Fördős Zével

Két szenvedélyét összekötve egy sajátos produkcióval tűnt fel Fördős Zé négy évvel ezelőtt: siklóernyővel jutott el bizonyos helyszínekre, hogy ott házias, egyszerű ételeket készítsen. Főzős blogja nem várt sikert hozott, és hamarosan az RTL Klub is felfigyelt rá. A Konyhafőnök című műsor zsűritagjaként már egy egész ország megismerhette, azóta ki se lát a tévés munkákból. A fiatal szakács elárulta nekünk, milyen menüvel várná az éhesen betérőket egy körúti büfében, mit gondol a magyar gasztronómiáról, és hogyan lett kamerafüggő.

„Rajongok a magyar konyháért

Köztudott, hogy vendéglátós családból származol. Melyek azok az alapelvek, szabályok, amelyeket a szüleidtől, nagyszüleidtől kaptál örökségként a konyhában?

Azt a gasztronómiát, amit én képviselek, otthonról hozom. Vagyis minden, amit a konyhában csinálok, családi örökség. Tőlük tanultam meg, hogyan lehet egyszerű, de finom, házias ételeket készíteni gondos odafigyeléssel, jó alapanyagokból. 

2012-ben, amikor először elküldted a videódat egy tévécsatornának, már rengeteg külföldi és magyar főzős műsor futott a különböző adókon. Miben akartál, tudtál igazán újat mutatni?

Annak idején, amikor belevágtunk ebbe, még nem tudtuk pontosan, hogyan tűnhetnénk ki, de azt igen, hogy valami nagyon mást akarunk, mint amit a tévében látunk. Akkoriban még nem hittem abban, hogy önmagában a személyem majd sokakat leültethet a képernyő elé, ezért valami igazán különlegesben, extrémben gondolkodtunk. Így jött az ötlet, hogy a két szenvedélyemet összekössük. Lelkes siklóernyős vagyok, így az első Szárnyas Ízvadász című műsoromban a kiválasztott helyszínekre motoros siklóernyővel érkeztem meg, majd ott főztem. Idővel beláttuk, hogy hétről hétre legyártani egy ilyen műsort nem egyszerű dolog, így később maradt „csak" a főzés.

A blogodban és a tévéműsorodban is egyszerűen, gyorsan, különösebb szaktudás nélkül elkészíthető ételeket mutatsz be. A visszajelzések alapján mennyire lehet így hatni az átlagos háziasszonyokra vagy éppen a kész- és gyorsételeken élőkre? Ha gasztroforradalom nem is, de egy lassú változás elindulhat egy-egy ilyen műsor, blog révén?

Éppen azokat céloztuk meg, akik pörgős életet élnek, és hozzászoktak ahhoz, hogy dobozból gyorsan bekapnak valamit, amiről azt sem tudják pontosan, hogy mit tartalmaz. A Street Kitchen műsorban olyan recepteket mutatok be, amelyek nem bonyolultak, ugyanakkor feldobják a szürke hétköznapokat. Hogy milyen hatást érünk el, azt jól mutatja például a letöltések száma, amely alapján büszkén mondhatjuk, hogy rengeteg követőre tettünk szert. Emellett minden héten rengeteg fotót kapunk a leglelkesebb nézőinktől, amelyen szeretnénk nekünk megmutatni, nekik hogyan sikerült egy-egy általunk bemutatott étel. Korábban nem gondoltam volna, hogy egy-egy összetevő miattunk lehet hiánycikk a boltokban, de már ez is előfordult. Egy alkalommal egy házi hamburgert készítettem, a szószhoz pedig egy különleges mexikói füstölt paprikakrémet használtam. Egy ismerősöm is szerette volna otthon megcsinálni magának, de az adás után nem sokkal hiába próbálkozott a különböző helyeken, sehol sem lehetett kapni. Egy másik alkalommal pedig házi mustárt ajánlottam a nézőimnek a fogásokhoz, nem sokkal később pedig a mustármag tűnt el hirtelen a polcokról. Ezek a történetek nagyon boldoggá tesznek, úgy érzem, tényleg van értelme csinálnom a műsoromat, sikerült széles rétegeket megszólítanom és arra ösztönöznöm, hogy igényesebbek legyenek arra, mit tesznek a tányérjukra.

Ha lenne egy kis gyorsbüféd a Körúton, milyen ételekkel várnád a betérőket? Megtörhető a pizza-hamburger-gyros hármasa?

Olyan sokan kérdezték már ezt tőlem, hogy most már tényleg el kellene gondolkodnom a dolgon... Ha lesz egyszer erre lehetőségem, ugyanazokat az alapelveket követném, amiről eddig is beszéltem. Egyszerű, ízletes, házias fogásokat kínálnék. A választék naponta változna, és nem lenne túlságosan sokféle étel. Hogy éppen aznap mi készülne, az valószínűleg a hangulatomtól függne.

Sztárséfektől gyakran hallani, hogy a magyar konyha csak itthon világhírű. Véleményed szerint miben lehetünk vagy vagyunk jók mi, magyarok világviszonylatban?

Elfogult vagyok a magyar konyhával kapcsolatban. Nagyon közel áll a szívemhez, rajongok érte, még akkor is, ha egy kicsit ódivatú, rendezetlen, gondozatlan. Úgy gondolom, hogy az elmúlt mintegy 150 évben kiváló magyar ételek születtek, büszkék lehetünk a saját ízvilágunkra. Egy picit lendületbe kellene hozni, modernizálni, de semmiképpen sem túlvariálni, és véleményem szerint megállná a helyét bárhol a világon. Méltó ellenfele lehetne akár az ázsiai vagy a híres francia konyhának is.

A Konyhafőnök című műsor hozta meg számodra az országos ismertséget, amelyben zsűritag voltál. Mennyire vagy irányító, főnök a konyhában? Inkább vezetnél később egy nagy és híres éttermet, vagy továbbra is te magad főznél?

Alapvetően egy irányító, hangadó típus vagyok, ugyanakkor gyakran álmodozom egy saját helyről, ahol én magam készítek mindent. Erre azonban mostanában még nem lesz módom.

A Celeb vagyok, ments ki innen! volt az első olyan műsor, amelyben már nem szakácsként láthattunk. Nemrég pedig egy új műsor, a Farm egyik műsorvezetőjének is felkértek. Hogy érezted magad ezekben az új szerepekben? 

Éppen most lesz két éve, hogy az RTL Klub-hoz kerültem, azóta nagyon sok minden történt velem. Felfigyeltek rám, és komoly lehetőségeket adtak nekem. Sokat szerepeltem a képernyőn, amelyért nagyon hálás vagyok a csatornának. Ez utóbbi két műsornak már semmi köze a gasztronómiához, mégis nagyon sokat jelentettek nekem. Új kihívások voltam számomra, amelyeket kifejezettem élveztem, és közben rájöttem, hogy szeretek a kamerák előtt lenni. Lassan ott tartok, hogy kamerafüggőség alakul ki nálam, alig várom, hogy újabb felkéréseket kapjak. 

A tévés műsorok és a blog mellett egy szakácskönyvet is kiadtál, amelyre sokan voltak kíváncsiak. Mit gondolsz, mitől lett ennyire sikeres?

Büszkén mondhatom, hogy mintegy 20 ezer példányt adtunk el, ami magyarországi viszonylatban nagyon szép eredmény. A titok ugyanaz, mint a műsoroknál: arra bíztatjuk az embereket, hogy menjenek be az első szupermarketbe, vásároljanak be, és dobjanak össze a konyhájukban valamit. A receptek összeállításánál ügyeltünk arra, hogy ne drága, költséges ételeket kínáljunk, hanem olyanokat, amelyeket tényleg bárki megengedhet magának. A könyvem dedikált példányához hozzájuthat az a szerencsés is, aki a blvd.hu Facebook oldalán hamarosan induló szavazós játékában részt vesz. Itt nem kell mást tenni a játékban résztvevőknek, csak lájkolni és szavazni a kedvenc konyhájukra.

Már készül az új kötet is, ebben milyen receptek szerepelnek majd?

Az irányvonal ugyanaz marad, mint eddig, de mint mindig, most is a kedvenceim közül válogatok majd. Úgy tűnik, hogy amit én imádok, azt általában a nézők, olvasók is nagyon szeretik, vagyis az igazi magyaros ízvilágot.

Rovat: