A magyar orvostudomány egyik legkorszakalkotóbb képviselőjére emlékezve tiszteleg az ország az egészségügyben dolgozók előtt. Semmelweis Ignác szemléletváltást hozó felfedezése alapjaiban változtatta meg az orvosi gyakorlatot.

Semmelweis-nap, amely egyben a magyar egészségügy napja, egy 1992 óta minden év július 1-én megtartott ünnepnap Magyarországon. Semmelweis Ignác magyar orvos, az „anyák megmentője”, aki kiemelkedő szerepet játszott a gyermekágyi láz leküzdésében, a fertőzés okának és gyógymódjának felismerője 200 évvel ezelőtt ezen a napon született Budán, a Tabánban. Ő volt az első, aki a gyermekágyi lázat nem önálló kórképnek, hanem fertőzés következményének tekintette. Rájött, hogy ezt a fertőzést maguk az orvosok terjesztik: a boncolást is végző szülész-nőgyógyászok adják át a fertőzést az általuk vizsgált nőbetegeknek. Megoldásként Semmelweis a klórmész-oldatos kézfertőtlenítés bevezetéséért küzdött, ám felfedezése élete során süket fülekre talált. Halála után is csak évekkel figyelt fel javaslatára az orvostudomány: amikor Joseph Lister angol sebész módszerét, a karbolsavas fertőtlenítést kezdték alkalmazni, akkor derült fény Semmelweis korszakalkotó felfedezésére. Ma a két módszer kombinációját alkalmazzák a műtéti beavatkozások előtt.

Az Országgyűlés 1992 márciusában határozott az emléknapról, amelyen minden évben szakmai elismeréseket adnak át az egészségügyben dolgozóknak, és ünnepi megemlékezéseket tartanak az ország egész területén. Az ünnepnap környékén adják át többek között a Semmelweis Egyetem Kopp Mária Média Díját, a Professor Emerita és Emeritus címeit, valamint ekkor nevezik ki az egyetemi intézmények tisztségviselőit is.

Július 1-e egy 2010-es törvénymódosítás alapján munkaszüneti napnak számít az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók számára Magyarországon.