Naponta egy-három milliliter könny termelődik, amely védi a szemet a kiszáradástól. Ha ez a védőfunkció valakinél nem jól működik, akkor szemszárazság alakul ki. Az emberek mintegy 50 százalékát érinti a vörösödéssel, irritációval, égő és csípő érzéssel járó betegség valamikor élete során. Ez nemcsak a szemet, hanem az egész szervezetünket veszélyezteti, így fontos, hogy figyeljünk rá.

A könny az egyik védelmi „fegyverünk”, fontos, hogy gondoskodjunk arról, hogy ne fogyjunk ki belőle. Ennek egyik eszköze a pislogás, ami segíti megelőzni a szem kiszáradását. Átlagosan percenként tízszer pislogunk, ez viszont jelentősen csökken, ha huzamosabb ideig egy dologra fókuszálunk, mint például amikor a számítógép előtt ülünk. A monitor okozta szemészeti panaszok a képernyő megfelelő elhelyezésével és védőszemüveg viselésével is enyhíthetők. Számítógépezés közben iktassunk be 2 óránként legalább 10 perc szünetet. Fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása és a levegő párásítása. Kerüljük a füstös helyeket. Védekezzünk napszemüveggel az erős napsütés, a szél és a por ellen. Amikor pedig érezzük, hogy mindez kevés, szemünk kiszáradt, műkönnyel segítsük, hogy helyreálljon az egyensúly.

A könnynek alapvetően három fajtája van: az egyik, amelyik a szemet természetes módon védi, a másikat az allergia, vagy valamilyen külső inger reflexszerűen csalogat ki, és vannak az érzelmek okozta könnycseppek. Ez utóbbi az „igazi” sírás, amelyet a kutatók szerint leggyakrabban a tehetetlenség érzése vált ki. A nők évente átlagosan 64-szer, a férfiak 17-szer sírnak, ez a kor előre haladtával folyamatosan kiegyenlítődik. Az, hogy egy nőnél könnyebben eltörik a mécses, egyebek mellett a prolaktin hormonnak köszönhető, amelyből 60-szor több termelődik a női szervezetben, mint a férfiakéban, míg a tesztoszteron gátolja a sírást. Pedig sírni jó, az egészségünket is megóvja. Kutatások szerint azok az emberek, akik érzelmi feszültség hatására könnyen sírnak, általában egészségesebbek, mint akik magukba fojtják a stresszt. A sírás tehát egyben védelmi feladatot is ellát: óv bennünket az elfojtott érzelmek okozta betegségek kialakulásától.