kedd, 2018. október 16., Gál

Prága - a városok királynője

Számtalan csodálatos jelzővel illették már a cseh fővárost, nem véletlenül. Az évszázadok során költőket, írókat, zeneszerzőket ihletett meg a száztornyú város, „a Moldván úszó fenséges arany hajó", a városok királynője. Prága az a hely, ahová időről időre visszatér az ember, mert egy alkalom nem elegendő ahhoz, hogy beteljen vele.

Prága - a városok királynője

Európa egyik legelragadóbb, leghangulatosabb és a legtöbb építészeti stílust felvonultató városa Prága. A X. században alapított gyönyörű Moldva-parti település szerencsésen átvészelte a legnagyobb világégéseket, így ékszerdobozhoz hasonló történelmi központját 1992-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.

Látványosságok egy helyen

Prága egyik legjelentősebb tere az újváros egyik kulturális és üzleti központja a Vencel tér. Számos jelentős történelmi esemény színhelye volt, 1969-ban például két diák itt gyújtotta fel magát a rendszer elleni tiltakozásként, és az 1989-es bársonyos forradalom idején is nagy demonstrációkat tartottak e helyen. A 20. század elején épített szép épületeken kívül a tér két fő látványossága Szent Vencel l912-es lovas szobra, és a cseh Nemzeti Múzeum épülete.

A látogatóknak nem kell külön kitérőket tenniük, ha a legfőbb nevezetességeket szeretnék egy szuszra megnézni, csak a Vencel teret elhagyva el kell indulniuk a hangulatos, 516 méter hosszú, és 10 méter széles Károly-hídon, amelyen grafikusokkal, utcazenészekkel, mutatványosokkal, és fiatalokkal találkozhatnak. 1851-ig a Károly-híd volt az egyetlen híd a Moldván. Harminc híres szobrának többségét 1687 és 1714 között állították fel, de még 1928-ban is bővült a szabadtéri tárlat. A híd két végén egy-egy torony áll: a 15. századi Mala Strana, és a 14. századi óvárosi hídtorony, mindkettő kilátóként is működik.

Prága legrégebbi, már a 12. század óta létező tere, az Óvárosi tér mindig turistákkal van tele, de a prágaiak egyik népszerű találkozóhelye is egyben, ezen felül ünnepek, karácsonyi, és húsvéti vásárok, tüntetések színhelye. A tér egyik legérdekesebb része az óvárosi városháza mellett lévő, a világ legrégebbi és még ma is működő csillagászati órája, az Orloj, melyen a Nap és a Hold állása, és a jelenlegi csillagjegy látszik. Minden egész órában mozgó figurákat és apostolokat lehet megcsodálni. Az Óvárosi téren áll a barokk Szent Miklós-templom, a tér közepén pedig Husz János szobra áll.

Az úgynevezett Kisoldalon, amelyet Prága legszebb részének tartanak, a legtöbb turista áthalad, amikor az óvárostól, a Károly-hídon át a várba megy. Kanyargós, hangulatos utcákon, paloták és templomok között sétálhatunk. Központja a Malostranské Namesti, ahonnan a macskaköves utcákon felfedezőútra lehet indulni: kis boltok, templomok, tradicionális cseh kocsmák és remek éttermek várják a turistákat.

Ami az angoloknak a Westminster, a lengyeleknek a Wawel, a franciáknak pedig a Saint-Denis székesegyház, az a cseheknek a Szent Vitus katedrális: évszázadokon át itt koronázták meg a cseh királyokat és királynőket. A csodálatos kőcsipkékkel, gazdag faragással, tornyocskákkal és mesés rózsaablakokkal díszített vallási épület Prága legnagyobb temploma, mely a Hradzsin tetején trónolva szó szerint megkoronázza a város látképét. Csak néhány számadat a méretek érzékeltetésére: a templom 124 méter hosszú, kereszthajója 60 méter széles, főhajója 34 méter, tornya 97 méter magas, és 21 kápolnája van.

A várból a másik oldalon lefelé haladva érhetünk el az Arany utcácskába, ahol az apró házikókban ma galériák és szuvenír árusok boltjai működnek, ahol csipkét, könyveket vagy a híres cseh üvegtermékeket lehet kapni. A Zlatá ulicka vonzerejét az egykor ott élő nevesebb személyek is emelik. A 22-es szám alatt lakott egy ideig Franz Kafka és nővére, valamint az irodalmi Nobel-díjas Jaroslav Seifert is. Itt élt Madame de Thebes, a híres prágai jósnő is, akit a Gestapo elfogott és halálra ítélték, amiért megjövendölte a náci korszak bukását. 

Sörtúrák

A híres U Fleku mellett az elmúlt években a cseh fővárosban is több olyan kocsmárium nyílt, amely húsz-harminc féle csapolt sörével tett szert komoly hírnévre. Ezek közé a gyöngyszemek közé tartozik például a Beer Museum I-II., a Zlý Časy, és a Pivní mapa. Nyolc-tíz, esetenként a tízet is meghaladó csapolt pivóival ugyancsak soksörös helyszínnek számít a Kulový Blesk, az U Vodoucha, a Pinta pivní steakhouse, a Pivovarský klub, vagy éppen az První Pivní Tramway.

Az először Prágában járókat általában kellemetlen meglepetésként éri, hogy a kocsmák többsége este tíz-tizenegy órakor, de legkésőbb éjfélkor bezár. Több száz éves hagyományon alapszik ez a viszonylag korai záróra. A középkorban a pontban este tíz órakor megkonduló sörharang jelezte, hogy a kocsmákban be kell fejezni a csapolást. Bár jó éjszakai sör-menedékhelyeket még ma is viszonylag nehéz találni, azért akad néhány. Az Óvárosban közéjük tartozik az U Pinkasů, az U Vejvodů, a Medvidků Bar, a Pilsner Unique Bar. Žižkov kerületben hétvégente a Kilőtt szem, koncertek idején pedig a Nad Viktorkou, vagy éppen az U Sadu. Vinohradyban a Staropramen Parlament, a már említett Beer Museumok, Holešovicén az Angyal non-stop talponállója. A korai záróra a bárokra, a híres prágai klubokra, „kabarékra", éjszakai lokálokra természetesen nem vonatkozik, csakhogy ezekre a helyekre nem feltétlenül sörözni tér be az ember.

PM

Rovat: