Az előző cikkben halálos betegséggel is foglalkoztunk, amely a házikedvenceinktől is elkapható – bár szerencsére a vakcinációnak köszönhetően erre jó ideje nem volt példa Magyarországon. Van még azonban jó pár olyan betegség, amely áterjedhet állatról emberre – ez a zoonózis.

Papagájkór

Az 1800-as évet óta tartják számon ezt az emberre is veszélyes, baktérium okozta fertőzést. Míg a madaraknál májbetegséget okoz és a madár (nem csak a papagáj) végül egyszerűen elfogy, elsenyved, addig embernél igen súlyos tüdőgyulladást okoz, mely nagyon lassan gyógyul. A betegség idősek és legyengült immunrendszerű betegek esetében akár halálos kimenetelű is lehet. A betegséget a Chlamydia psittaci okozza, és a fertőzött madár ürülékével terjed – jellemzően takarítás közben belélegezzük az ürülék szemcséit. Védekezni maszk viselésével és persze egészséges, fertőzésmentes állomány tartásával lehet. A papagájkór emberről emberre is terjed, a szervezetet jelentősen legyengíti.

Toxoplazmózis

Ezt a betegséget már szinte mindenki hallotta, általában a macskatartókat ijesztgetik vele, pláne, ha épp babát várnak. Valóban nagyon veszélyes lehet a magzatra nézve, a fertőzés akár halálos kimenetelű is lehet. Ehhez kétség sem fér – a toxoplazmózis elkerülése tényleg fontos! Szerencsére nem nehéz elkerülni még annak ellenére sem, ha valaki macskát tart otthon! Ez azért nagyon fontos infó, mert nagyon sok kismama ezért válik meg eleddig imádott bársonytalpújától, mert úgy tudja, hogy macskájától nagy eséllyel elkapja ezt a betegséget, és gyermeke megbetegszik a méhében. Nézzük, mi is az igazság!

A betegséget egy roppant pici kórokozó, a Toxoplasma gondii terjeszti. Olyan apró, hogy csak több százszoros nagyítás alatt látható a mikroszkóp alatt. Az egyik fontos tulajdonsága: az emberen és macskán kívül minden más emlősállatot, sőt a madarakat is képes megfertőzni! Ebből következik, hogy korántsem csak a macska a hordozója! Ha pedig az epidemiológiai adatokat nézzük, akkor kiderül, hogy leggyakrabban nem is macskától kapja el az ember a fertőzést, hanem a kórokozóval fertőzött talajtól, a nem kellően megtisztított zöldségtől vagy gyümölcstől! És elkapható nem kellően átsütött húsok fogyasztásával is. Könnyen belátható tehát, hogy nem kiálthatjuk ki egyedül a macskát bűnbaknak!

Mindenesetre a macskát tartó állapotos nőknek ajánlatos a várandósság idején tartózkodni az alomcserétől, vagy ha mégis megúszhatatlan a procedúra, akkor vegyenek fel gumikesztyűt, utána alaposan mossanak kezet. A macskatulajdonosok kérhetnek a várandósság elején egy egyszerű vérvizsgálatot is, ha ugyanis egyszer már átestek a fertőzésen, akkor számukra és magzatuk számára egyáltalán nem jelent veszélyt a Toxoplasma gondii. Ugyanakkor annyira nem egyértelmű, hogy a macskát tartók elkapják a fertőzést, hogy nagyon sok macskatartó, tenyésztő vérmintája negatív, tehát nem találkoztak a kórokozóval annak ellenére sem, ha éveken át napi több almot is pucoltak. Én is kértem laborvizsgálatot a váradósságom elején, és nálam is negatív volt a teszt, pedig gyerekként is volt cicánk.

Egyébként egészséges, ép immunrendszerű emberben a toxoplazma fertőzés általában tünetmentes vagy nagyon enyhe, atipikus tüneteket okoz. Sokan nem is sejtik, mikor eshettek át a fertőzésen, csupán a vérmintájuk árulkodik róla, hogy már találkoztak a kórokozóval és védettséget szerezek.

A fertőzésen még át nem esetteknek az amúgy is betartandó élelmiszerkezelési és állatgondozási szabályok betartását javasolják a hozzáértők.

Leptospirózis

A Leptospira baktérium által okozott kórt Weil-betegség néven is ismerik, és hörcsögök, patkányok és egyéb emlősállatok vizelete terjeszti. A fertőzés kisebb-nagyobb hámsérülésen, például egy még be nem gyógyult seben keresztül vagy (ezt még elképzelni is rossz!) szájon keresztül történhet. A baktérium agyhártyagyulladást, máj- és veseproblémákat okoz, valamint a vázizmok megbetegedését idézheti elő. Ritkán, csupán az esetek 10 százalékban okoz súlyos, sok szervre terjedő, akár végzetes kimenetelű betegséget, a többi esetben antibiotikum-kúrával hatékonyan kezelhető. Pár éve Magyarországon kukoricaföldön dolgozó munkások betegedtek meg úgy, hogy vélhetőleg mezítláb voltak, és a szennyezett talajból a láb mikrosérülésein át a szervezetükbe jutott a baktérium. Kettejüknek a szívét is megtámadta a betegség.

Cryptococcosis

Ez a kimondhatatlan betegség a madarak számlájára írható, ezért leginkább a madárkereskedők, tenyésztők, sok madarat tartók, esetleg mezőgazdasági munkások kaphatják el, ha a tollakról és a megszáradt madárürülékből a levegőbe kerülő gombaspórákat belélegzik. Az emberi szervezetben agyvelőgyulladást és tüdőgyulladást okozhat. Ha az immunrendszer jól működik, akkor a betegség egyetlen szervre, tehát csak a bőrre, vagy csak a tüdőre korlátozódik. Rosszabb esetben a szemben, a központi idegrendszerben, a bőrben, a csontokban, az ízületekben, a májban, a lépben, a szívben, a gyomor-bélcsatornában és a vesében is okozhat betegséget. A leggyakoribb és a legsúlyosabb a központi idegrendszeri elváltozás.

Ezeken kívül előfordul még a nálunk nem jellemző zoonózisokok között a Q-láz is, melyet kecskék terjesztenek. Az első feljegyzett járvány 1933-ban tört ki vágóhídi munkások között. Állatok hordozzák, többek közt rágcsálók, nyulak, marhák, kecskék, bárányok és lovak. Általában a fertőzött állat testnedveivel, ürülékével vagy annak porával, húsával, tejével, szőrével, gyapjújával vagy textíliájával kerül át az emberre, az esetek 60 százalékában tünetmentes betegséget okozva. A kórokozó gyorsan terjed és nagyon ellenálló, bírja a kiszáradást, a meleget és még a pasztörizálásnak is ellenáll, mint ahogy a formalinnak is! Ürülékben két évig is fertőzőképes marad. Elpusztítani akkor lehet, ha 1 órán át 90 fokon vagy 1 percig 70 százalékos alkohollal kezelik, a ruhákat 30 percig 2 százalékos mosószódában forralják.

Kéky Kira