szerda, 2019. augusztus 21., Sámuel, Hajna

Növényevés tudatosabban, egészségesebben

A környezetünkben termő zöldségek és gyümölcsök lassan veszítenek fényükből a külföldről, nagy ökolábnyommal érkezőkkel szemben. Szeressük a hazait, mert jól összeválogatva nem csak az egészségünket támogatják, hanem a környezetünket sem terheljük velük akkora mértékben.

Növényevés tudatosabban, egészségesebben

Zöldségek és gyümölcsök, amelyek egzotikus nevükre vagy superfood tulajdonságokra épített marketinggel édesgetik magukhoz a rajongói tábort. De valóban ennyit nyerünk, ha ezeket vásároljuk? Évente változik a reklámok és média által felkapott élelmiszerek listája. Érdemes szakemberek interjúit olvasni, hallgatni, mert bizony már eddig is sok esetben kiderült, hogy a nagy kampányokkal beharangozott csodatevők nem rendelkeznek a nekik tulajdonított hatással. Sőt!

A makrobiotika irányzat a saját élőhelyen megtermelt élelmiszerek fogyasztását javasolja elsősorban. Eszerint a regionálisan megélő, és optimálisan termeszthető növények tartalmaznak olyan vitaminokat, ásványi anyagokat, extraktokat, amelyekre az ott élők szervezetének szüksége van. Ezen növények kiegyensúlyozott fogyasztása segíti az egészségünk megőrzését. Tavasztól őszig valóban megengedhetjük magunknak, hogy az itthon, frissen szüretelt zöldségeket és gyümölcsöket fogyasszuk, hiszen az éghajlatunk és a talaj bőségesen lehetővé teszi ezt számunkra.

Már nem csak a dinnye görög, hanem a paprika is kaliforniai. Nem mindegy azonban, hogy a dinnye vagy paprika a neve ellenére melyik országban termett. A chilei cseresznye tudomásom szerint valóban Dél-Amerikából érkezik a hazai boltok polcára, és ez az a pont, amikor a tudatos vásárló elgondolkodik. Mennyi idő telt el a szüret óta és milyen vegyszerekkel lett kezelve, hogy a hosszú utat frissen, fényesen kibírja? Lehet, hogy a hajókonténerből kitekintve látott delfineket is ugrálni saját természetes környezetükben? Hányféle nyelven beszéltek a járművekre pakolások alkalmával a munkások? Ha az a cseresznye mesélni tudna…

A magyar népmesékhez piacokon érezhetjük közelebb magunkat! Szeretek piacra menni, és frissen beszerezni a termékeket. A zöldségekből és gyümölcsökből nem csak a kevesebb vegyszer miatt vásárolom szívesebben a magyar termékeket, de kisebb távolságon szállítják őket, ezért nem kötődik hozzájuk annyi üzemanyag elégetése, mintha Dél-Amerikából érkeznének. A piacon sétálva azt is figyelem, melyik eladó szimpatikus számomra. Kutatom az árusokat nézegetve, melyikük lehet őstermelő, aki a saját portékáját kínálja. Hogy arcuk a gazolás, öntözés és szüret alatt szerezte barna színét. Ha náluk vásárolok, elhangzik néhány kedves mondat, és mosollyal kísérve cserél gazdát az áru, ez az érzés pedig akkor is felbukkan, amikor már otthon pakolom ki a finomságokat a nagynénémtől kapott macskás textilszatyromból.

A bio a tiszta termesztést jelenti. Ha ilyen jelzéssel ellátott áruval megyünk haza, egészségesebb étel kerülhet az asztalunkra. Ezek a gazdaságok kerülik a káros vegyipari termékek használatát, figyelmet fordítva ezzel az ökológiai egyensúly megtartására. Bár én nem eszem négylábút, és kétlábút is csak ritkán, tojást azonban sokszor fogyasztok. Ha bio gazdaságban nevelgetik az állatokat, és azok jobban érzik magukat életükben, a tojás is finomabb lesz. Németországban hallottam olyan gazdaságról, ahol klasszikus zene hallgatása mellett masszírozzák a szarvasmarhákat, hogy ízletesebb legyen a húsuk.

Válasszuk az érettet! Emlékszem gyerekkoromból, amikor a kertben szedtük a paradicsomot, a cseresznyét. A szabadföldön termett zöldségek nem csak ízletesebbek, hanem akár 60-szor kevesebb energia felhasználása szükséges érésük során, mint a melegházi társaik esetében. Ha már nem termeljük meg saját magunk az élelmiszert, figyeljünk, mikor mit veszünk a piacon. Epret májusban és júniusban, cseresznyét júliusban, körtét és szőlőt ősszel együnk! Emlékszem, hogy a szüleim télen is tettek almát a tízórais csomagunkba, és ezen a gyümölcsön a megfelelő tárolás mellett nem érződött, hogy nem aznap szedtük a fáról. Magyarországon számos ízletes zöldség és gyümölcs megterem és ízük is a termés időszakában a legjobb. Érdemes kivárni. Ilyen egyszerű!

Míg a húsipar nagy mennyiségben fogyasztja az energiát, a növények tekintetében a minél több kilométernyi utat megtevők növelik az ökolábnyomunkat. A repülővel való szállítás kb. 80-szorosan is magasabb klímaterhelést jelenthet egy hajós szállítmányozásnál, és akár 300-szor nagyobbat, mint a helyi gazdaság és őstermelők előnyben részesítése. Gondoljuk át, mi a legfontosabb számunkra az asztalunkra kerülő élelmiszerek tekintetében! Nézzük meg, mit tehetünk az egészségünkért és a környezetünkért!

WR

Rovat: