vasárnap, 2017. december 17., Lázár, Olimpia

A növényeinket megmenti valaki, ugye?

Haldoklanak a balkonon, a teraszon, a kertben azok a szépségeink, amelyeket oly nagy szeretettel gondoztunk tavasszal és nyáron. De tényleg nem tehetünk semmit? Dehogynem! Rengeteg növényünket meg tudjuk menteni, még csak hősnek sem kell lennünk!

A növényeinket megmenti valaki, ugye?

Kreatívnak kell lennünk, ha nem vagyunk kertmérnökök, nincs igazi kertünk telelő házikóval, épített melegházzal, fészerrel, nincs világos, száraz pincénk – de szinte biztosan van trópusokról származó növényünk (a szobanövényeink zömmel olyanok) és vannak mediterrán származású szépségeink is. Kint a növényeinknek – a mi klímánkon - 1-2 héten belül végük lesz. Azoknak is, amelyeket naponta többször csodáltunk, szeretgettük, beszéltünk hozzájuk és izgatottan figyeltük növekedésüket, bimbózásukat.

Mi kell a növénynek, ami most nincs?

Meleg. Napfény.

- Persze nem mindenkinek – mondta a blvd.hu-nak Juhos Attila kertészmérnök, aki több száz különleges növényt nevel és szaporít sikeresen Budapesten. – Növényeink egy része téli pihenőre vonul, mert annak elmaradása a jövő évi virágzást, termésérlelést, egyáltalán a túlélést veszélyezteti.

Szerencsére van néhány praktika, amivel segíthetünk abban, hogy a növények egy része – növekedve akár, vagy vegetálva ugyan - átteleljen, kibírja tavaszig. Logikus lenne, hogy a megmenteni kívánt növényeinket hozzuk be a lakásba. Ám ez korántsem ilyen egyszerű!

Ha alapvetően szobába való növényeinket kényeztettük az erkélyen/teraszon természetes napfénnyel, akkor persze irány a lakás – csakhogy nem azonnal és nem mindegy, hogyan, hova. Ha ugyanis eddig vártunk, akkor a kinti 10 fok és a benti 20+ közötti hőmérséklet különbség sokkot fog okozni a növénynek, ami miatt ledobálhatja a leveleit, esetleg el is pusztulhat. Muszáj keresnünk tehát legalább egy rövid időre egy átmeneti szállást, ahol a két hőmérséklet közötti érték van. Ilyen lehet egy fűtetlen helyiség (előszoba, lezárt fűtésű szoba), zártabb lépcsőház, ahol akklimatizálódhat a növény.

- Sajnos a növényeket megtámadó kórokozók is szeretik, ha bekerülnek a lakásba, ahol nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak – hívja fel a figyelmet Juhos Attila. Épp ezért akár megelőzésképpen is lepermetezhetjük a növényeinket, számos készítményt árulnak, kérjünk tanácsot és a pénztárcánkhoz mérten tudunk választani megfelelő fajtájú terméket. Vannak már olyan változatok is, melyeknél a táprúdban van a rovarölő szer, így egyszerre gondoskodhatunk a növény tápanyagellátásáról és növényvédelméről.

Az előbb írtam, hogy a meleg és a fény hiányzik. Ha a növényeink kibírják (vagy egyenesen szeretik) a lakás 20 fok (kisgyerekeseknél akár 25 fok) körüli hőmérsékletét, akkor is bajban lehetünk a fénnyel. Még ha olyan szerencsénk van is, hogy van a lakásban elég hely az átmenteni kívánt növényeknek, nem biztos, hogy kapnak elég fényt. Márpedig éltető fény hiányában fakulnak, nyurgulnak, elhagyják eredeti formájukat, látványosan rosszul érezhetik magukat és el is pusztulhatnak.

Ezen kétféleképpen lehet segíteni.

A növények egy része kerülhet belső ablakpárkányra (ha nincs alatta, vagy lekapcsolható a radiátor) és akkor a maximális fénymennyiséghez hozzájut. Ha ilyen lehetőség nincs, akkor mesterséges megvilágításra lesz szükségünk. Ha ezt a cikket 2-3 évvel korábban írom, azt mondtam volna, hogy megfizethetetlen a növénynevelésre való mesterséges fényforrás, mostanra azonban az ebay-ről rendelve pár ezer forintért több négyzetméter bevilágítására alkalmas szettet lehet rendelni. Led égős, így a fogyasztás is elhanyagolható. Egyedül az lehet furcsa (szokatlan), hogy a növények növekedéséhez szükséges hullámhosszú mesterséges fény lila. Kék és piros színű fény keveredik össze, így a növények (és minden más) meglehetősen furcsán néznek ki alatta.

A növekedéshez ugyanis kék, a virágzáshoz és terméséréshez vörös fényspektrumra van szükség (ez jelen van a napfényben is a többi mellett), a mesterséges növényvilágítás csak ezt a két hullámhosszt bocsájtja ki – anélkül, hogy hőt termelne. Általában a normál égők, amelyeket mi használunk világításra, nem a növényeknek fontos hullámhosszon bocsátják ki a fényt. Hiába ég tehát a villany, az a fény szinte semmit nem segít a fotoszintetizálásban. Ha embernek való fényforrást használunk és növényeink vannak, akkor jó tudni, hogy a halogén izzók fénytartománya áll a legközelebb a nap fényéhez. A legtöbbet (de abból is túl keveset) ez a lámpatípus képes nyújtani a növényeinknek. Ha sikerült külföldről vagy hazai aukciós oldalról, esetleg borsosabb áron szaküzletből hozzájutnunk a mesterséges növényvilágításhoz, akkor először csupán 15 percre kapcsoljuk be, majd fél órára, aztán 1 órára, végül napi több órát is kaphatják a pótlást.

Azt is fontos tudni, hogy a növények az extra megvilágítás hatására télen is fejlődnek – ez viszont víz- és tápanyagigényes folyamat. Ha mégis szüksége van a növénynek „pihenésre” a jövő évi virágzáshoz, akkor a megvilágítás időtartamát csökkentsük le, kevesebb mint 3-4 órára naponta, ne adjunk tápot és ha van rá lehetőség, akkor legyen hűvösebb helyen.

Nos, a trópusokról származó növényeink igényeit kielégítettük a fent leírt módszerekkel – jöjjenek a mediterrán csodáink! Míg a trópusi növényeknek muszáj meleget biztosítani a meleget télen, addig a mediterrán növényeknek kell teleltetésre van szükségük, hiszen náluk az eredeti élőhelyen is van tél, amikor hűvös van, de nincs fagy, kevesebb a csapadék, kevesebb a fény. Ezt kell szimulálnunk nekünk is – a mi mínuszaink ugyanis a vesztüket okozhatják. De hogy lehet hűvösebb, fagymentes helyet csinálni, ha a lakás minden zugában jár a radiátor? A legtöbb lakás ablakaiban, erkélyajtójánál hidegebb van. Ha odaállítunk úgy egy polcot, kis szekrényt, hogy az ablak felől érkező hűvös levegő felé nyitott, a szobai meleg felé pedig zárt a tér, akkor ott egy hűvösebb légterű helyet kapunk. Vigyázzunk a napsütésre, ami viszont könnyen 30 fokra is felmelegítheti ezt a hűvös kis teret!

Ha valaki olyan szerencsés helyen lakik, hogy van nem fűtött lépcsőház, akkor az remek teleltető hely, pláne, ha nagyok az ablakok és jön be a fény. Arra vigyázzunk, hogy a tűzoltóság büntet, ha nincs a menekülési útvonalon 110 centi széles hely – tehát csak az annál is nagyobb, vagy nem a kijutáshoz használatos útvonalra tehetünk növényeket. Ennél hidegebb, de fagypont feletti helyet tudunk csinálni melegházzal, fóliaházzal. Ha van egy pici, nem széljárta erkélyünk, teraszunk, udvarunk, akkor nézzünk körül az aukciós oldalakon és meglepően olcsón tudunk fóliával borított mini sátrat venni.

Vegyünk vagy szerezzünk hungarocell lapokat, amelyeket egyébként is hőszigetelésre használnak, és ha még mindezt egy raklapra is rá tudjuk tenni, akkor az alatta keletkező levegő is hőszigetel. A sátor belsejét tovább szigetelhetjük buborékfóliával vagy fátyolfóliával, így nagy valószínűség szerint képesek leszünk fagypont fölött tartani a hőmérsékletet, ami sok növény számára elegendő a túléléshez – mondta a kertészmérnök.

A vállalkozó kedvűek akár petpalackokból is építhetnek melegházat, és akár sátor, akár más megoldással készült a kis sátrunk, kapható hozzájuk boltban elektromos melegítő, mellyel biztosan tartható a 0 fok fölötti hőmérséklet. Plusz tipp: ha időzítő kapcsolóval este 10-11 körüli bekapcsolásra állítjuk, akkor biztosan nem maradnak hidegben a nyáron szépen megnőtt, de fagyot nem bíró virágaink.

Persze vannak növényeink, melyek semmi extra bánásmódot nem igényelnek.

A mi kerti növényeink nagy része a mérsékelt vagy a mediterrán klímához szokott, de szívósabb fajta, és a 4 évszak befolyásolja az életciklusukat. Ősszel pihenni kezdenek, ilyenkor a nyári hónapokban felhalmozott tartalék tápanyagot használják – már amennyiben szükségük van erre. Azzal, hogy a lombhullatók elveszítik leveleiket, jelentősen csökken a vízigényük – ez pedig létfontosságú, hiszen folyékony víz nem mindig áll majd rendelkezésre. Ám ha nem segítünk áttelelni a fagyosabb teleken (mint a tavalyi volt), a fagyzúgos, szeles helyen lévő, érzékenyebb növényeinknek, akkor kifagyhatnak annak ellenére is, hogy téltűrőek.

A kerti növényeink akkor képesek alkalmazkodni a hideghez, ha az átállás fokozatos. Ezért van ősz, amikor a hőmérséklet fokozatosan esik. Így télre akár a -10 fokokot is elviselik. A hirtelen váltás sokkot okozhat. Mindenesetre egy növény sem fog tiltakozni, ha a tövét földdel, lehullott levelekkel, kaszált fűvel, fahánccsal takarjuk. Érzékenyebb növények koronáját fátyolfóliával vagy jutaszövettel körbetekerhetjük.

- A teraszon lévő balkonládákat, cserepeket állítsuk hungarocell lapra, vagy deszkára, a cserép/láda oldalát tekerjük be buborékos fóliába, felülre tegyünk az előbb említett levelekből, szalmából vastag takarót, de hagyjuk szellőzni. Tetejükre maximum fátyolfóliát tegyünk, mely átereszti a nedvességet, így alatta nem fülled be a növény. Így nagyobb eséllyel örvendeztetnek minket a fagyok elmúltával új hajtásokkal – tette hozzá Juhos Attila kertészmérnök. 

Kéky Kira

Rovat: