hétfő, 2019. október 21., Orsolya

Nem eszel húst? Zöldségeket beszélsz!

Minél melegebb az idő, annál kevesebb állati eredetű ételt kívánok, és jóllakott tudok lenni egy szép színes tál salátától is. Először középiskolás koromban találkoztam azzal, hogy valaki teljesen elhagyja a húst a tányérjáról. Aztán 20 évesen én is kíváncsian kóstoltam bele a növényevésbe. De vajon egészségesebb az egyik táplálkozási szokás a másiknál?

Nem eszel húst? Zöldségeket beszélsz!

Elődeink becslések szerint 2,6 millió évvel ezelőtt kezdték a nagytestű állatok húsát fogyasztani. I.e. 8000 körülre tehető a húsfogyasztási szokásaink oly mértékű változása, amely az életmódunk átalakulásának eredménye lehetett. Azaz a vadászat és gyűjtögetés módszerét felváltotta a földművelés és a haszonállatok tartása. Ez összefügg azzal is, hogy az állatokat kisebb, zárt helyre terelték őseink, és ez a tartás és táplálás más húsminőséget eredményezett. Pedig ekkor még nem is beszélhettünk az alkalmazott antibiotikumok és hormonok hatásáról.

Ma élő törzsek étkezési szokásait vizsgálva az is kiderül, hogy az emberi faj fennmaradásához általánosan nem tartozik hozzá a nagy mértékű húsfogyasztás. Az inuitok étrendjének 90% állati eredetű, míg a Kung-törzseké 10%-ot tartalmaz. Következtetésként megállapítható, hogy az emberek alkalmazkodni tudnak a körülöttük megtalálható élelem fajtájához és mennyiségéhez.

Az USA-ban a túlfogyasztás ezen a téren is megjelenik, átlagosan 122,5 kg hús kerül a tányérokra évente. Magyarországon ez a mennyiség már évekkel ezelőtt elérte a 65 kg-ot, és szakértők szerint ez meghaladja az ajánlott egészséges mértéket.

A húsevés előnyeként felhozott indokok között szerepel például, hogy könnyebben emészthető fehérjét jelent az emberi szervezet számára a magasabb értékeket elérő zöldségeknél is. A jó minőségű hús fogyasztásával kisebb eséllyel alakul ki B12 vitamin- vagy vashiány. Ha ezekből kevés jut a szervezetünkbe, zavart észlelhetünk a memóriánkban, de a pszichés rendellenességek, fáradékonyság és vérszegénység is tünetek lehetnek. Aktív A-vitamin, szelén és omega-3 zsírforrásként is a magasabb minőségű húsok vannak megjelölve.

Mi szólhat akkor a zöldségfogyasztás mellett? Ha csak egy példaként említem az ún. Blue Zone-ban élőket, bizony, ők havonta egy-két alkalommal esznek húst, az is főként halat jelent. Kevés ránccal az arcukon, aktív életet élnek. Ha változatosan és gondosan válogatjuk össze a friss zöldségekből és gyümölcsökből álló ételeket, kisebb eséllyel alakulnak ki hiánybetegségek. Azonban vizsgálatok szerint előnyként sorolható fel a magasabb energiaszint, jobb kondíció és állóképesség, jobb alvásminőség, férfiaknál magasabb tesztoszteronértékek. Kevesebbszer fordulnak elő a civilizációs betegségek, magasvérnyomás, és alacsonyabb a koleszterinszint, jobb az emésztés és az anyagcsere, egészségesebb a bélflóra. Kevesebb méreg halmozódik fel a szervezetben, és a szénhidrátok mértékletes fogyasztásával a túlsúly elkerüléséhez is hozzájárul a növényi alapú étrend. Több rosthoz, magnéziumhoz, káliumhoz, folsavhoz és antioxidánsokhoz juthatunk hozzá.

Ha követjük azt a nézetet, mely szerint a szervezet tudja és jelzi, mikor milyen tápanyagra van szüksége, nem állunk messze a valóságtól. Több kutatás is bizonyította ugyanis, hogy egyénenként más és más a növényi eredetű tápanyagok felszívódásának aránya. Erre épülnek diéták, pl. a vércsoport diéta. Amit azonban mindenki saját magán megtapasztalhat, az az, hogyan érzi magát az étkezések után. Mennyire terheli meg a húsfogyasztás, lassul le a szervezete az emésztés idejére, vagy több zöldséget, esetleg csak növényi eredetű táplálékot magához véve mennyivel érzi könnyebbnek az étkezést követő időszakot.

A klímaváltozás lassításának érdekében is előtérbe kerül, mennyire növeli a fogyasztók ökolábnyomát a hús előállításának termőterület és víz szükséglete. Joseph Poore kutatásvezető szerint a vegán étrenddel tehetünk a legtöbbet környezetünkért. A Peta szervezet azt is kiszámolta, hogy 0,5 kg marhahúsról való lemondással több vizet lehet spórolni, mintha egy évig nem zuhanyoznánk. Ugyanis egy napi húsfogyasztáshoz 20 ezer liter víz, 1 kg sajthoz 7000 liter víz, míg egy napi vegán élelem megtermesztéséhez 1400 liter víz felhasználása történik fejenként. A másik aspektus, amely nálam is szerepet játszik a húsmentes étkezésnél, az a tömeges állattartás ismert körülményei és, hogy nem járulok hozzá a vágóhídra kerülésükhöz sem. Hogy az állatok minél előbb nagyra nőjenek és hízzanak, hormonokat juttatnak szervezetükbe, a rossz minőség miatt pedig antibiotikumokat kevernek takarmányukba. Ezek a szerek a fogyasztással a mi tányérunkra is eljutnak.

Én még nem tértem vissza a teljes vegetáriánus táplálkozáshoz, de tervben van. Tojást még eszem reggelente, csirkét vagy halat viszont már csak hetente egyszer-kétszer fogyasztok. A négylábúak már évek óta nincsenek a tányéromon. A húsról való lemondásom legnagyobb oka, hogy sokkal jobban kívánom a salátákat. Követve a szervezetem jelzéseit arra is figyelek, hogy regionális termékek legyenek a kosaramban.

Az esetlegesen kialakuló hiánybetegségek kiderítésében segíthet, ha laborvizsgálattal évente ellenőriztetjük, hogyan állnak szervezetünk vitamin- és tápanyagraktárai. Az egyoldalú táplálkozás elkerülésében dietetikus szakember támogatását kérhetjük.

WR

Rovat: