kedd, 2018. október 23., Gyöngyi

Miért halnak meg ennyien télen?

Rettegek a januártól. Nem azért, mert utálom a telet és a hideget – persze ez így van, de ez kevés lenne a rettegéshez. Az elmúlt 3 évben minden évkezdetkor elveszített a családunk valakit. Csak idén olvastam róla, hogy ennek egészségügyi magyarázata is van, bár azt eddig is sejtettem, hogy a hideg, a gyakoribb fertőzéses betegségek okozzák, hogy télen több a halottunk.

Miért halnak meg ennyien télen?

Karácsonyi szívbetegség szindróma

Karácsonykor, újévkor és az azt követő 2 hétben többen halnak meg valamilyen kardiológiai ok miatt, mint az év egyéb időszakaiban. Sokáig a hideg számlájára írták ezt a jelenséget, ám nemrég a Föld déli féltekéjén is kimutatták ezt, pedig ott december végén nyár van - tehát nincs ok-okozati összefüggés a karácsonyi hatás és az évszakra jellemző hőmérséklet között.

Az emelkedés laikus szemmel nem tűnik vészesnek, de statisztikailag az 1988 és 2013 között gyűjtött halálozási adatokban megfigyelt 4%-os emelkedés jelentős. És itt csupán a kórházon kívüli szívbetegség miatti haláleseteket számolták bele a statisztikába, a kórházban elhunytakat nem. És ha visszagondolunk az elmúlt hetekre, több híres külföldi és magyar is most halt meg váratlanul – mindannyian keringési betegségek miatt. Eddig a karácsonyi időszakban előforduló kardiológiai halálokat a hideggel, a téli időszakban gyakrabban előforduló légzőszervi megbetegedésekkel (járványokkal), vagy az intenzívebb fűtés miatt megemelkedő levegőszennyezéssel magyarázták. Az új kutatások szerint azonban ennél is fontosabb szerepet játszik a halálozás megnövekedésében, hogy a karácsony és az újév miatt az emberek elhalasztják az orvoshoz fordulást, illetve nem fekszenek be a kórházba, ha tüneteik vannak. Ez a késlekedés viszont megnövelheti a halálos kimenetelű kardiológiai betegségek számát a következő pár hétben. És rontja a helyzetet a megszokott étrendtől és ételmennyiségtől való eltérés, a megnövekedett alkoholfogyasztás, illetve az ünnepek által okozott stressz is. Épp ezért mellkasi fájdalmak jelentkezése esetén haladéktalanul mentőt kell hívni – bízzuk szakemberre annak kiderítését, hogy baj van-e.

Görcsök, hirtelen rosszullétek

Az elmúlt hetekben erős lehűlések voltak hazánkban – ez pedig szintén sok krónikus beteg ember életét keseríti meg. A lehűlés, a hidegfront általában fokozza a görcskészséget. Főleg a magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél jelentkezhet fejfájás, általános rosszullét, de az eddig tünetmentesek is érezhetnek szívtáji szorító fájdalmat (angina pectorist). Aki vesekövességre hajlamos, annál előfordulhat ilyenkor vesegörcs, és ebben az időszakban a szülészeteken is nagyobb a forgalom.

A szívbetegek különösen is veszélyben vannak: a hideg hatására ugyanis az erek összehúzódnak, a szívizom ilyenkor kevesebb vért kap, mint amennyire szüksége volna. Ez egy egészséges embernél nem okoz problémát, ám ha az erek eleve meszesek, vannak benne szűkületek, akkor megnő a keringési elégtelenség veszélye, és ilyenkor sajnos elzáródhat valamelyik koszorúér, tehát az illető szívinfarktust kaphat. A szívbetegeknél gyakoribbá válik a ritmuszavar is – ami szintén okozhat életveszélyes állapotot. Átmeneti agyi keringési zavar is kialakulhat, stroke, vérnyomáskiugrás is felléphet. A hideg (és a hidegfront is) növeli a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát, körülbelül 2 százalékkal. Ez a hatás általában a hideghullám megérkezése után 3-7 nappal mutatható ki – tehát jelenleg is tart. A légkörbe érkező hideg miatt a szívbillentyű-betegek is rosszul lehetnek, náluk fulladás, lábdagadás, látszólag indokolatlan fáradtság jelentkezik - ezek mind a fokozódó szívgyengeség tünetei. Szívinfarktus után a betegek vérében néhány napos hideg hatására megnő a gyulladást jelző fehérjék mennyisége, ami újabb szívroham veszélyére utal.

Mit tegyünk?

Ha valaki egészséges, de mellkasi panaszai lesznek, nem kap levegőt, erős fájdalmai lesznek, akkor mindenképp hívjon orvost, hogy az eldönthesse, mi a teendő. A betegek pedig készüljenek fel arra, hogy esetenként rosszabbodhat az állapotuk, tehát legyenek kéznél a gyógyszereik és tudjanak segítséget hívni. A komolyabb szívbetegségben szenvedő idősek ne legyenek sokáig kinn a hidegben. Persze sétálni lehet, de a hólapátolást lehetőleg hagyják másra. De nem csupán a hirtelen erőkifejtés okozhat szívpanaszokat, esetenként szív-érrendszeri katasztrófát náluk. A koszorúérbetegségben szenvedőknél a hideg hatására felgyorsulhatnak az érkárosító folyamatok, és ezek szintén növelik a későbbi infarktus esélyét.

Az egészségesek is vigyázzanak

Az elmúlt években egyre ritkább a nagy hideg, pláne a sokáig tartó hideg. A szervezetünk is elszokott ettől, és sokaknak nincs is lehetőségük arra, hogy megfelelően védekezzenek. Nézzük, mire kell figyelni!

- Szívroham tünete lehet a mellkasi fájdalom, a szorító érzés vagy nyomás a szegycsont mögött - mely átterjedhet a hát, a nyak, a karok, az állkapocs, a váll, főként a bal kar területére is.

- Ugyanígy veszélyre figyelmeztet a verejtékes hűvös bőr. A légszomj, nagyfokú fáradtság, szorongás, gyors és szabálytalan pulzus, valamint az emésztési zavarokhoz hasonló tünetek is infarktus jelei lehetnek.

- Bár a nagy hideg nem kedvez a vírusoknak, a légúti fertőzések száma mégis télen a legmagasabb. Aki náthás, köhög, lehetőleg kerülje a zsúfolt közösségi tereket, használjon zsebkendőt, ha köhög, tüsszent – az egészségesek pedig mossanak kezet, mielőtt szemükhöz, szájukhoz, orrukhoz érnek.

- Akinek huzamosabb ideig kinn kell lennie a hidegben, az mindenképp rétegesen öltözködjön, védje magát a széltől és az átnedvesedéstől is. A cipő legyen elég bő ahhoz, hogy a lábujjaik mozoghassanak, mert a lábfej hamar lehűl, és fagyási sérülések alakulhatnak ki. Csupasz kézzel senki ne fogjon meg mínusz 10 fok alatt fémtárgyakat!

- A kihűlés veszélye a lakásban is fennál, ha ott tartósan 15 Celsius fok alatti a hőmérséklet. Akinek nincs lehetősége ennél jobban fűteni, az öltözzön úgy, mintha az utcán lenne. Tegyen szőnyeget a padlóra, használjon huzatfogót az ajtók, ablakok előtt. A hőegyensúly felborulása fokozatosan kimerüléshez vezethet: fáradtság, az ideg-izomműködés elégtelensége, mentális zavar, eszméletvesztés, majd a légzés és a keringés lelassulása következhet be. Ha a test hőmérséklete 28 fok alá csökken, akkor kamrafibrilláció lép fel, amely azonnali orvosi ellátás hiányában halálos.

- Mínusz 10 fok alatt kisbabát ne vigyünk sétálni. Ha muszáj ügyintézni, akkor a réteges, alapos felöltöztetés mellett arcát, orrát kenjük be zsíros krémmel, és a babakocsit takarjuk le, hogy a szél ne érje a kicsit.

- Az alkohol növeli a végtagok hőleadását, ezzel pedig elősegítik a kihűlést! Hiába érezzük úgy, hogy felmelegít minket, a valódi hatása épp az ellenkezője. A forralt bor csupán a szabadtéri séták, egy-két órás időtöltések „munkaitala”. Ha hosszú ideig kell kinn lenni a hidegben, akkor inkább meleg teát igyunk, meleg levest kortyolgassunk, ilyenkor kerüljük az alkoholt.

Vigyázzunk magunkra, vigyázzunk egymásra!

Kéky Kira

Rovat: