kedd, 2018. október 23., Gyöngyi

Miért ártunk magunknak, miközben szeretnénk sokáig élni?

Gondolkodó, racionális lényeknek tartjuk magunkat mi, emberek. Az egészségünk fontos, ez közhely, mégis nap mint nap fennakadok azokon a véleményeken, amelyek az egészségünk védelmére kifejlesztett, jelentős orvosi felfedezéseket utasítják el. Olyan, mintha önmagunk ellen tennénk, felrúgva a racionalitás érveit.

Miért ártunk magunknak, miközben szeretnénk sokáig élni?

A védőoltások a fertőző betegségek elleni leghatásosabb eszközök. A koleszterincsökkentő sztatinok egészségvédő és betegségmegelőző hatása a védőoltásokhoz mérhető – ezt a véleményt nemrégiben fogalmazta meg egy amerikai kutató. Mégis igen népszerűek a védőoltásokat és a koleszterincsökkentő gyógyszereket is elutasító vélemények. Ha figyelmesek vagyunk, könnyen észrevehetjük, hogy ezek a sommás elutasító vélemények jellemzően nem tudományosan alátámasztható érveken alapulnak, miközben a védőoltások és a koleszterincsökkentő gyógyszerek a legellenőrzöttebb, a legtöbb tudományos vizsgálattal alátámasztott módon hatásos és biztonságos eljárások.

Talán nem is kell részletezni a rövidesen beköszöntő influenzaszezon előtt, hogy miért fontosak a védőoltások. Az amerikai Járványügyi és Megelőzési Központ (CDC) adatai szerint tavaly 80 000 amerikai halt meg az influenza és annak mellékhatásai miatt. Ez kiugróan magas szám. És ezeknek a halálozásoknak a nagy része megelőzhető lett volna a védőoltás felvételével. Elgondolkodtató. Az amerikai szakértők azzal magyarázzák ezt a kiugróan magas adatot, hogy a tavaly őszi-téli influenza szezon az utóbbi idők legsúlyosabbika volt. Rendkívül magas volt a kórházi kezelésre szorulók száma, és különösen a gyerekek és az idősek között volt szokatlanul magas az influenza miatti súlyos megbetegedések és halálozások száma. És mindez csak Amerika - mi lehetett a világ többi részén? Akármennyire is igaz az, hogy az influenza-védőoltás felvétele esetén is előfordulhatnak megbetegedések, akkor is tény, hogy egy oltott személy sokkal kisebb eséllyel lesz beteg, de ha mégis, akkor sokkal hamarabb épül fel, szövődmények nélkül.

Hasonló a helyzet a koleszterincsökkentő sztatinokkal is. Nincs olyan alacsony koleszterinérték, aminél alacsonyabb ne lenne még jobb. (Nullára soha nem vihető, még az újszülöttek szervezetében is van koleszterin, mivel arra szüksége van egyes hormonok előállításához.) Valamennyi ajánlás a világban a sztatinok alkalmazását, vagy legalábbis annak megfontolását javasolja, egyes esetekben még akár az egészséges és kockázatmentes lakosság körében is. Nem csodaszerekről van szó, de rendszeres szedésükkel – bizonyítottan – 30 százalékkal csökkenthető a szív- és agyi érrendszeri megbetegedések kockázata. Nyerészkedni sem igazán lehet rajtuk, nem drága készítmények.

Joseph Goldstein és Michael Brown 1985-ben Nobel-díjat kapott a vér-koleszterinszint szabályozási mechanizmusának feltárásában és egy korszerű koleszterincsökkentő gyógyszercsalád ez alapján történő kifejlesztésében játszott kiemelkedő szerepéért. Az elkövetkező évek nagy, sztatinokkal – és mostanában ezt kiegészítő, egyéb koleszterincsökkentő gyógyszerekkel is – végzett vizsgálatainak eredményei igazolták, hogy valóban milyen kiemelkedő jelentőségű felfedezésről volt szó. Ráadásul a koleszterincsökkentők biztonságos készítményeknek bizonyultak, és nemcsak a koszorúér betegség, hanem a szélhűdés (stroke) kockázatát is képesek csökkenteni. Valóban előfordul, hogy valaki valamely típusa miatt kellemetlen (de nem ártalmas) mellékhatásokat észlel, ilyenkor egyeztetni kell az orvossal és más készítményt kell kipróbálni.

Az Európai Kardiológiai Társaság ajánlása szerint egy 40 éves, panasz- és tünetmentes magyar férfi vagy 50 éves nő kardiovaszkuláris kockázata már olyan mértékű, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszeres kezelés – betegségek nélkül is - megfontolandó. A magyar kockázat besorolás kissé tartózkodóbb, de egy 50 éves magyar férfinak vagy egy 60 éves nőnek a kockázatmérséklésre a sztatin akkor is kifejezetten ajánlott, ha az illető nem dohányzik és nincsenek olyan betegségei, mint pl. magas vérnyomás. A vizsgálatok szerint ugyanis mérhetően alacsonyabbá válik a szív- és érrendszeri katasztrófák bekövetkeztének esélye. Ahogyan vitaminokat és étrend-kiegészítőket szedünk egészségünk megőrzése érdekében, úgy lenne érdemes megfontolni a kardiológussal közösen a megelőzés ezen eszközét.

Kéky Kira

Rovat: