szerda, 2018. szeptember 19., Vilhelmina

Mi minden tehet minket betegebbé?

A rutinválaszokon túl (miszerint az egészségtelen étkezés, a mozgásszegény életmód, a stressz) még számos dolog van, mely ártalmas lehet ránk. Ha bármelyik érinti önt, gondolkodjon el rajta, hogy miként tudna változtatni a helyzeten!

Mi minden tehet minket betegebbé?

Magány

Az állandó, kényszerű egyedüllét növeli a korai halálozás esélyét, míg a barátságok pozitív hatással vannak az egészségünkre, attól függetlenül, hogy az illető milyen betegségektől szenved. A pszichés okokon túl egy konkrét szokás is ront az életkilátásokon: a magányosan élők sokkal hajlamosabbak az egészségtelen táplálkozásra, mint a valakivel együtt élők. Az étrendjük monotonabb, kevesebb gyümölcsöt és zöldséget, illetve halat fogyasztanak. És ez a magányos férfiakra még jellemzőbb, mint a nőkre.

Alváshiány

A rendszeresen elégtelen mennyiségű alvás szinte biztosan hízáshoz vezet. Ez van. Már egy hétnyi kialvatlanság is súlygyarapodást okozhat, ilyenkor egyszerűen éhesebb az ember, ha választani lehet az ételek közül, akkor a kialvatlanok a magas szénhidráttartalmú ételeket részesítik előnyben.

Az alváshiány ráadásul felgyorsítja az öregedést is – illetve az öregedés jeleit kifejezettebbé teszi. Az állandóan kevés alvás megnöveli a szélütés kockázatát is - különösen olyanok esetében, akik egyébként egészségesek és más, keringési rendszert érintő kockázattal nem rendelkeznek. A szívbetegségek kialakulására is hatással van: azok, akik naponta 6 óránál kevesebbet alszanak, vagy az alvásuk minőségét rontja, hogy éjjel többször felébrednek, azoknál az ilyen problémákkal nem küzdőkhöz képest 48 százalékkal nagyobb az esély a halálos kimenetelű szívbetegségekre.

A krónikus alváshiány pedig halálos: először „csak” visszafordíthatatlan károsodásokat okoz az agyban, egy idő után pedig zavartsághoz, hallucinációkhoz vezet, majd az élet fenntartásához szükséges funkciók mindegyike sérül. Gyengül az immunrendszer, a gyógyulási folyamatok lelassulnak, a fájdalomérzet erősebbé válik, végül halálhoz vezet az állapot.

Azt mondjuk tudni kell, hogy nem mindenkinek egyforma az alvásigénye, de azt mindenki maga érzi, hogy 6 óra is elég neki, vagy a 8-at is kevésnek tartja.

Rossz hírek

Ha sok rossz hír ér minket – akár úgy, hogy a környezetünkben történik, akár úgy, hogy a tévében, interneten ömlik ránk - akkor az képes pesszimista irányba tolni a világlátásunkat, fizikai tünetként pedig fejfájást, magas vérnyomást, gyomorfájdalmat okozhat.

Az érzelmek elfojtása

Idő előtti elhalálozás 35 százalékkal nagyobb valószínűséggel fordul elő azoknál, akik elfojtják érzelmeiket – állapították meg kutatók a Harvard Egyetem Közegészségügyi Kara és a Rochesteri Egyetem közös tanulmányában.

Az összefüggés a rákos megbetegedéseket esetében 70 százalékos, míg szívbetegségek esetében 47 százalékos volt. A kutatók szerint akár az is lehet az oka mindennek, hogy akik nem merik a felszínre hozni az érzelmeiket, azok közül többen élnek valamilyen egészségkárosító pótszerrel, például alkohollal, cigarettával, mint azok, akik ki tudják adni magukból a feszültséget.

Helytelen gyógyszerszedés, öngyógyítás

Ha a feje fáj az embernek, akkor persze nyugodtan vegye be azt a tablettát, ami neki a legjobban használ, de ha – a példánál maradva – a fejfájás állandósul, és vagy napokig tart vagy a nap 24 órájában jelen van, esetleg az intenzitása nő, pláne ha valami más tünet is megjelenik (látással, érzékeléssel, mozgáskoordinációval kapcsolatban), akkor gyorsan orvoshoz kell fordulni. De ugyanez a helyzet minden olyan tünettel kapcsolatban, mely komolynak tűnik, ijesztőnek (például az egyik oldal lebénulása, erős mellkas fájdalom) – ilyenkor hívjuk fel az ügyeletet és kérjünk tanácsot.

És akkor se kezdjünk öndiagnózis felállításába vagy magunk gyógykezelésébe, ha ugyan inkább kellemetlennek nevezhető a probléma, de tartósan fennáll (például valamilyen emésztési probléma esetén). A háziorvosra kell bízni, hogy eldöntse, mi lehet a gond és hogyan kell kezelni.

Hány évet veszíthetünk?

Akár 5-6 évet is, ha nem törődünk az egészségünkkel és „két végéről égetjük a gyertyát” és ráadásul pesszimisták is vagyunk emellé.

A stockholmi Karolinska Intézet munkatársai 18 éven keresztül követték idősek egészségi állapotát, és arra a következtetésre jutottak, hogy a leginkább egészségesnek tartott életmódot folytató férfiak hat évvel, a nők öt évvel élhetnek tovább, amennyiben aktívak maradnak idős korukban is, tehát koruknak megfelelő testmozgás mellett őrzik a (közel) optimális súlyukat, egészségesen étkeznek, nem dohányoznak, csupán mértékkel fogyasztanak alkoholt és tartják a társas kapcsolatokat.

Kéky Kira

Rovat: