vasárnap, 2019. szeptember 15., Enikő, Melitta

Mi csípett meg, hogy ennyire fáj?

Akár városban, akár vidéken vagyunk, idén szinte mindenkit megtalálnak a szúnyogok vagy egyéb csípős rovarok. Bár általában teljesen mindegy, mitől vakarózunk, néha vannak kivételek, amikor fontos tudni, hogy mi csípett meg minket!

Mi csípett meg hogy ennyire fáj?

Gyötrő és oldalfoltos szúnyogból van a legtöbb, de ha pontosak akarunk lenni, akkor Magyarországon 50 őshonos csípőszúnyog fajt tartanak nyilván, tehát nagyon sokfélének eshetünk áldozatául. Rajtuk kívül, betolakodóként, újonnan jelentkezett a koreai szúnyog, mely a szívférgesség terjedésében játszik jelentős szerepet, és ázsiából az Ázsiai tigrisszúnyog, illetve az Ázsiai bozótszúnyog tolakodott be. Mindkét utóbbi faj számos, a trópusokon gyakori kórokozók terjesztésére képes, a legismertebbek a Chikungunya-vírus, a Dengue-vírus, az encephalitis vírusok és a különböző fonálféreg fajok. Nálunk a megbetegedések kockázata egyelőre alacsony, de a melegebb, mediterrán országokban már komoly esetszám kötődik hozzájuk: 2007-ben Olaszországban okozott riadalmat a külföldről behurcolt Chikungunya-vírus – ezt a Pó völgyében megtelepedett tigrisszúnyogok terjesztették el, kétszáz regisztrált megbetegedést okozva a környéken. Franciaországban Chikungunya- és Dengue-lázas eseteket írtak a tigrisszúnyogok számlájára, mivel 2010-ben olyanok betegedtek meg, akik nem jártak trópusi-szubtrópusi országokban, ahonnan a betegséget ők hazahurcolhatták volna.

Itthon az MTA nemrég adott ki figyelmeztetést arról, hogy az ázsiai tigrisszúnyog (melyet Európában először Albániában mutattak ki 1979-ben) aktívan csípi az embert, a házi és vadállatokat, a kétéltűeket, a hüllőket és a madarakat. Azért veszélyes, mert legalább 22 féle vírust terjeszthet. Európában ebből a 22 betegségből már kimutatták a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírusát is tigrisszúnyog példányból, és sajnos potenciális terjesztője a Zika-vírusnak is.

A tigrisszúnyog (vagy ahogyan néhányan, a színe miatt jól asszociálva, de tévesen hívják: zebraszúnyog) viszonylag könnyen elkülönítő a többi csípőszúnyogtól, ugyanis nagyon kontrasztos színezetű, más, ennyire kontrasztosan fekete-fehér szúnyog nem él Magyarországon - közölte az MTA Ökológiai Kutatóközpontja.

Magyarország is jelentős mértékben érintett, hiszen a nyugat-nílusi láz vírusának megjelenése óta már minden évben előfordultak humánmegbetegedések, sőt további rendkívül kockázatos vírusok (pl. Usutu-vírus) felbukkanását is kimutatták - írják a kutatók. A 3 új szúnyogfaj meghonosodása az első nagy lépés az új betegségek megjelenése és terjedése felé, de kiválthatja a már jelen lévő kórokozók intenzívebb terjedését is. Ezáltal reálissá vált új, a korábbiaknál súlyosabb járványok kialakulásának a veszélye.

Friss hír, hogy tigrisszúnyog csípése után Chikungunya-láztól betegedtek meg izlandi turisták Spanyolországban. A hivatalos tájékoztatás szerint egy család három tagján néhány nappal azután jelentkeztek a betegség influenzára emlékeztető tünetei, hogy a kelet-spanyolországi Alicantéban nyaraltak május végén. A Reykjavíkban elvégzett laboratóriumi vizsgálatok igazolták a fertőzést. A Chikungunya-láz emberről emberre nem terjed, csakis szúnyog terjesztheti. Nincs ellene védőoltás, komolyabb veszélyt a krónikus betegekre, várandós nőkre és csecsemőkre jelenthet.

De nem kell messzire mennünk, van saját, hazai szúnyogunk is, amely képes súlyos betegséget terjeszteni. A foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis) – nevéhez hűen – a malária terjesztésében kiváló.

Szintén őshonos szúnyogfajok felelősek a nyugat-nílusi láz itthoni terjesztéséért: vírushordozó költöző madarak vérét szívják, majd onnan egy újabb csípéssel viszik át az emberre a betegséget. 2017-ben 23 megbetegedést regisztráltak Magyarországon, 2018-ban már 225-öt, és közülük 15-en meg is haltak! A nyugat-nílusi láz az esetek túlnyomó többségében tünetmentesen zajlik le, 15-20 százalékban viszont hányinger, láz, fényérzékenység, izomfájdalom, arcpirulás, kötőhártya-gyulladás, bőrkiütések, nyirokcsomó-duzzanatok jelentkeznek. Csupán a fertőzöttek legfeljebb egy százalékánál történik meg, hogy a vírus az idegrendszert is eléri, és akkor agyhártya-agyvelő gyulladás alakulhat ki. Ez szokott halálos áldozatokkal járni.

A sima szúnyogcsípés is tud nagyon kellemetlen lenni, pláne gyermekeknél. A csípés helyén (ha elvakarják, akkor még inkább!) kórokozók is behatolhatnak a bőrbe, ilyenkor akár baktériumellenes kezelést is alkalmazhat az orvos. Magyarországon is irodalmi ritkaságnak számít az életveszélyes állapottal járó szúnyogcsípés okozta allergia, ugyanakkor a lakosság közel 2%-a méh- és darázsméreg allergiától szenved. Ennek tünetei egyértelműen különböznek a normális reakcióktól! Ha valaki allergiás a méh- vagy darázscsípésre, akkor az egész szervezet érintett lesz, nem csak a csípés helye. Enyhébb esetben az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és ödéma alakulhat ki, súlyos esetben viszont életveszélyes állapotba kerül az illető: a szapora szívverés, a vérnyomásesés, a zavartság, a hányás, a hasmenés, az eszméletvesztés, anafilaxiás sokkhoz és halálhoz is vezethet. Kialakulása rendkívül gyors: a csípést követő pár percben is végzetes következményekkel járhat.

Érdekesség: Pécsi kutatók szerint este 9 körül van a "szúnyogtámadási csúcs", ekkor a legaktívabbak a vérszívók. Úgy tűnik, hogy a "nullás" vércsoportúakat egy kicsit jobban kedvelik a szúnyogok a többi vércsoportú embernél.

Kéky Kira

Rovat: