szombat, 2018. november 17., Hortenzia, Gergő

Mégsem az ülés öl meg minket?

Átlagban naponta egy órával többet ülünk, mint akár csak tíz évvel ezelőtt. Veszélyes a sok ülés, vagy túlzóak az állítások?

Mégsem az ülés öl meg minket?

Az üldögélésnek - legyen szó pihenésről, tévénézésről vagy munkáról - a fizikai aktivitástól függetlenül nincs halálozási kockázata, derült ki egy 5000 résztvevős friss tanulmányból, amelyet az International Journal of Epidemiology című folyóiratban publikáltak Dr. Richard Pulsford PhD és kollégái, az Exeteri Egyetem munkatársai.

Fel is lélegezhetünk – ugyanis ezt az írást is ülve olvassuk, szinte biztosan – és már fel is mentettük magunkat, hiszen az előző mondat szerint nem öl meg minket a sok üldögélés.

De tovább is van – mondom még!

A kutatásban kifejezetten azt vizsgálták, hogy az ülés előre jelezheti-e az általános halálozási kockázatot függetlenül a könnyű vagy erős fizikai aktivitástól. Mivel a korábbi kutatási eredmények az ülést az „új dohányzásnak” is kinevezték, a vizsgálat mindenképpen indokolt volt. Az eddigi elképzelések szerint ugyanis a hosszú idejű üldögélés (akár munka során vagy pihenésképpen végezzük) hátrányos, és mindenképpen hozzájárul a halálozási kockázat növekedéséhez, függetlenül attól, hogy a nap többi részében mennyi fizikai aktivitást fejt ki az illető (tehát mondjuk heti 4-5x eljár futni).

Nos egy 16 éven keresztül zajló vizsgálatban (és ez az egyik leghosszabb nyomon követéses vizsgálat ezen a kutatási területen) végül nem találtak ok-okozati nem találtak bizonyított kapcsolatot az ülés és a halálozás között. Természetesen a kutatási eredmény publikálása felrobbantotta a szakmát, érthetően. Sokan nem tudnak egyetérteni a megállapításokkal. Felhozták példának, hogy egyrészt a kutatásban kérdőívvel vizsgálták a mozgásszegény életmódot, ez pedig torzíthat.

A torzítás – például a mozgásszegény életmód fokának önbevalláson alapuló téves besorolása befolyásolta az eredményeket, ráadásul tényleg minden eddigi kutatás szerint mind a testsúlyunk, mind a szív- és érrendszeri, valamint rákbetegségre való kockázatunk növekszik a sok üléssel. Ne mentsük fel tehát magunkat, a közérzetünk is jobb, ha mozgunk is az ülőmunka közben/mellett.

Mit érdemes tenni?

Ha sokat kell ülnie, akkor állítson be figyelmeztetőt és óránként 10 percre (akár 2 részletben is jó) álljon fel. Minden nap a munka előtt vagy után végezzen valamilyen sporttevékenységet vagy olyan mozgásformát, amely részben vagy egészben átmozgatja. Erre jó nem csupán az edzőtermi gyakorlat, hanem a séta, a lépcsőzés, a házimunka, kertészkedés, pakolászás is. Az ülőmunkát is lehet úgy végezni, hogy muszáj legyen felállni: tegyük a nyomtatót, a telefont, az iratokat olyan helyre, mely nem érhető el karnyújtással. Állítson be figyelmeztetés dél körül, hogy egy könnyű átmozgató mozdulatsort végezzen el – erre számos videós ötletet talál, de magától is kitalálhatja, mi esik jól ilyenkor. Nyújtózkodjon is!

Ne feledje, a mozgásszegény életmód mindenképpen ártalmas, márpedig, ha valakinek ülőmunkája van, akkor - napi nyolc óra munkával számolva –252 napot, órákra bontva 2016 órát ül. Az ülésnél néha még a fekvés is jobb (másként terhelődnek az ízületek, más a keringés, például a lábban) így ha erre van lehetőségünk, akkor akár a kanapén heverve is elolvashatunk egy jelentést. Szomorú tény, hogy akik ma túl vannak a hatvanas éveiken, azok fiatalként jóval többet mozogtak, mint a mai harmincasok, negyvenesek! Pedig, ha ezt a korosztályt nézzük, akkor látjuk, hogy számos betegséggel, mozgásszervi problémával küzdenek így is. Mi lesz velünk, harmincas, negyvenes dolgozókkal 20-30 év múlva?

No, ugye, hogy érdemes itt, a cikk végén felállni, kimenni egy pohár vízért, telefon/cset helyett személyesen odamenni a kollégához, vagy épp az egy emelettel feljebb lévő irodához lépcsőzve felmenni?

Apró lépések ezek – a hosszabb életünkért!

Kéky Kira

Rovat: