csütörtök, 2018. július 19., Emília

Magyarországon is terjed a garázsvásár

A plázák világának egyfajta ellenkultúrájaként terjedő új módi szerint egyre többen rendeznek a hétvégeken otthonukban garázsvásárt, ahol feleslegessé vált használati tárgyak találhatnak vevőre. A Budapesten meggyökeresedő spontán kereskedés ezen formája immár az egész országban terjed. Tavasszal kezdődik a szezonja és évente már 400-500 helyen nyílnak meg a kertkapuk, hogy az összeválogatott, megunt ruhák, háztartási cikkek, játékok között válogathassanak a beeső alkalmi "kincsvadászok".

A nálunk alig néhány éves múltra visszatekintő ilyen fajta adok-veszek eredetileg Amerikában alakult ki, ahol a sufnikban porosodó használt holmik új életre keltésének már megvan a régóta kialakult kultúrája - mondja az MTI-nek Krivarics Ditta, a spontán vásárok hazai meghonosítója. A foglalkozása szerint lakberendező kétgyermekes fiatalasszony újbudai lakhelyén interneten szervezi az akciókat, lényegében ingyen, maga vállalta társadalmi munkában. Tájékoztatása szerint három éve saját kertjükben tartottak egy szombat délelőtti garázsvásárt, az évek alatt összegyűlt, kinőtt járókából, gyerekruhákból, lecserélt kenyérpirítóból, kuktaedényből és más háztartási cikkekből. Elsősorban a szomszédok és a környékbeliek jöttek el, engedve a filléres árak csábításának. A példát aztán mások is követték, és felkérték, nyújtson útmutatót a szervezéshez, az internetes hírveréshez. Naponta tucatjával kapja az érdeklődő e-maileket, a kéréseket, hogy tegye közzé: a hét végén melyik budapesti kerületben, főváros környéki településen, vagy távolabb Csongrádon,Veszprémben, Egerben lesz a megadott címen garázsvásár.
A garázsvásárláz erősödésének okai között - Krivarics Ditta tapasztalata szerint - az olcsó árak mellett a különleges tárgyakra bukkanás kihunyhatatlan reménye húzódhat meg. De ezeknél is nagyobb vonzerő a társasági élet iránti igény. A városi létben, a rohanó életben egymástól elidegenedett emberek gyakran a közvetlen szomszédjukat sem ismerik, köszönés nélkül sietnek el látásból ismert utcabeliek egymás mellett, holott legtöbbjük nyitott lenne a másikra. A garázsvásár pedig jó alkalom a barátkozásra, a nézelődés, alkudozás közepette közelebb kerülhetnek egymáshoz. A családias hangulatban oldottabb a légkör, mint egy bevásárlóközpontban, vagy akár a hasonló kínálatú bolhapiacokon. Így pedig közérzetjavító hatása is van e vásároknak. A visszajelzések igazolják: "sok barátság, jószomszédi viszony kezdődik a felkínált pulóverek, játékok, kiolvasott könyvek, kisbiciklik, hűtőszekrények, befőttesüvegek, plüssmackók, rádiók, vasalódeszkák dzsungelében."
Márpedig a kínálat kimeríthetetlenül gazdag. Annál inkább is - szögezi le a szervező - mert egy nemrég közzétett felmérés szerint a fogyasztói társadalom kísérőjelenségeként, a sok reklám hatására a megvásárolt cikkek csaknem 40 százalékára valójában nincs igazán szükségünk, 10 százalékát pedig soha még csak nem is használjuk. Ezért a garázsvásárokon egyre kevésbé ócska kacatot, lim-lomot kínálnak fel a tulajdonosok, több az újszerű, de otthon csak a helyet foglaló porfogó, alig használt holmi, amely néhány házzal arrébb egy másik háztartásban becses szerzeményként lomból hasznos háztartási kellékké, kedvenc ruhadarabbá nemesedik.
Korábban a garázsvásárok jellemzően a kertes házakban nyíltak, manapság pedig egyre gyakrabban emeleti lakásokban, romkocsmákban, pubokban is rendeznek alkalmi árusítást. A bevétel sem elhanyagolható, de az amatőr jelleg, az üzleti szellemet távol tartó, a segítőkészségen alapuló sajátos hangulat sokakat megfog, a turkálók törzsközönsége is mindinkább itt köt ki. A szervező állítja: "amíg néhány éve még gyakori hétvégi családi programnak számított például az autópiacokon a nézelődés, addig most inkább a garázsvásárok látogatása dívik, ahol felnőtt és gyerek könnyen kifoghat magának valami értékes cuccot."

Forrás: MTI

Rovat: