szerda, 2018. május 23., Dezső

Legyünk csupán csak náthásak – de kerüljük el az influenzát!

Miközben ezt a cikket írom, néha finoman megdörzsölgetem a bal karom, oda kaptam ugyanis pár órája az idei influenza elleni oltást. Lassan 20 éve kérek minden ősszel védőoltást – és erre megvan minden okom. Néhányat megosztok önökkel is!

Legyünk csupán csak náthásak – de kerüljük el az influenzát!

Az az igazság hogy télen megfázásos időszakban, amikor a nyirkos párás hűvös idő kedvez a különböző vírusok és baktériumok szaporodásának, körülbelül háromszáz kórokozó várakozik arra, hogy bejusson szervezetünkbe, és ott éktelen szaporodásba kezdhessen. Az influenza csak az egyik közülük – ám a legaljasabb. Háromszáz kórokozót mondtam, és ellenük nem létezik védőoltás. Akkor vajon miért foglalkozunk azzal az eggyel, ami ellen kitalálták a vakcinát? Komoly oka van ennek.

Influenza vagy megfázás - hát nem mindegy?

Előbb kezdjük a hasonlóságokkal. Ezt is, azt is valamilyen kórokozónak köszönhetjük, és a szó szoros értelmében egyiknek sincs közvetlenül köze a hideghez: nem attól leszünk betegek, hogy sapka vagy sál nélkül mentünk ki a hidegbe. Annyi köze van az időjárásnak ezekhez a betegségekhez, hogy a késő ősztől tavaszig terjedő időszakban a hűvös, nyirkos időben könnyen áthűl például az orrunk, és a hideg testszövetben a védekező folyamatok lelassulnak – míg a kórokozók sajnos ekkor is vígan tudnak szaporodni. A ledermedt védekező-rendszerünk ügyetlenebb, kevésbé hatékony, beengedi a vírusokat, baktériumokat.

Amikből ráadásul több van télen, nagyobb az egy köbméterre jutó koncentrációjuk, mint nyáron. Hideg időben többet vagyunk ugyanis zárt térben, mindenki oda lélegzi ki a kórokozóit. Így ha egy ember beteg lesz és köhög, tüsszög körülöttünk, akkor van rá esélyünk, hogy mi is kapunk a baktérium- vagy víruspermetéből. Ha szerencsénk van, akkor a szervezetünk megbirkózik ezzel az állandó támadással, és mi vígan dolgozunk tovább. Ám néha nincs ekkora szerencsénk.

Hasonló az influenza a különféle megfázásokhoz abban a tekintetben is, hogy általában magától gyógyul, nagyjából egy hét alatt. A tünetekben ugyan lehet néhány jellegzetesség (mindjárt kitérek erre is), de alapvetően előfordulhat, hogy csak úgy ránézésre még az orvos sem tudja megmondani, hogy amitől mi szenvedünk, az épp melyik vírus „jótéteménye.”

Jöjjenek akkor a különbségek!

Az, hogy van néhány tünet, mely valóban az influenzára jellemzőbb, közismert. Talán a legkirívóbb a nagyon magas láz, ami simán elérheti a 40 fokot is. Már ez önmagában elég lenne, hogy kiüssön minket pár napra, és elég arra, hogy én se akarjam ennek a lehetőségét felvállalni. Voltam már pár napra 40 fokos lázzal beteg – senkinek nem kívánom. Én ez kihagynám, ha lehet.

A testhőmérséklet fél fokos emelkedése akár percenként tízzel is növelheti a pulzusszámot. Gondoljunk bele: a 37 Celsius fokról 40-re emelés mennyire gyorsítja meg a pulzust és mindez mennyire terheli meg a keringésünket? És mindez hogyan bírja mondjuk egy idős, egyébként is krónikus betegségekkel küzdő ember? Pláne ha szívbeteg? Rosszul. Nagyon-nagyon rosszul. Sajnos minden szezonban többlethalálozás van az influenza miatt, és a halál oka ilyenkor gyakran a keringés összeomlása.

A másik jellemző tünet az egész testet átjáró fájdalom. Nem csupán a fejünk fáj, hanem a szemünk, a nyakunk, a hátunk, a karunk, a kezünk, a combjaink, a lábaink – előfordulhat, hogy konkrétan mindenünk fáj. Ezt nem a vírus, hanem a saját szervezetünk okozza sajnos, és ráadásul feleslegesen.

Az influenza vírusok szupergyors szaporodásának megfékezésére ugyanis interferont termelünk, ami egy, a vírusok szaporodását gátló fehérje. Feladata, hogy figyelmeztesse a még ép sejteket a támadásra, másrészt gátolja a megfertőződésüket. Ám pechünkre az influenzavírus – a többi, jellemzően náthavírushoz képest – nem ijed meg az interferontól, vígan menetel előre, nem törődve a sebtében felállított védelmi vonallal.

A védelmi vonal viszont olyan mennyiségű interferonból áll, ami már mérgezést okoz a szervezetben - ezt érzékeljük mi úgy, mintha átment volna rajtunk egy úthenger, mindenünk fáj. Napokra ágyba kerülni fájdalommal és magas lázzal, a munkából és a családi életből kiesve – köszönöm, én ebből sem kérek.

A legfőbb különbség

És ezek a különbségek mind elhanyagolhatók ahhoz képest, ami most jön.Az influenza veszélyes betegség. Bele lehet halni. Még egy egyébként egészséges, fiatal ember is belehalhat. Volt is rá példa az elmúlt években, nem is egy. Várandós édesanya is veszítette így el az életét – a gyermekét épp csak megmentették.

Míg más vírusok és baktériumok maximum kellemetlenséget okoznak, néhány napig tartó ágyban fekvést, köhögést, lázat, tüsszögést, orrfolyást, torokfájást, addig az influenza ennél csúnyább dolgokra képes. Például arra, hogy súlyos, akár életveszélyes szövődményeket is okozzon.

A legtöbben nem magába a vírusfertőzésbe szoktak belehalni, bár tud okozni olyan tüdőgyulladást, amely órák alatt légzési elégtelenséghez vezet és halált okozhat. De ez ritka. Az az általános, hogy az influenza utat nyit más kórokozóknak a szervezetbe, abban a szervezetben, amelyik egyébként is éppen ki van merülve attól, hogy harcban állt. Ha ebben az állapotában egy baktérium – az influenza által leborotvált sejtrétegen keresztül – utat talál a belső szervekhez, jellemzően a tüdőhöz, vagy például bejut a véráramba és általános véráramfertőzést okoz, akkor annak akár halál is lehet a vége. Ez az oka, hogy influenza szezonban az oltatlan idősek között megnő a halálozás. De még ha túl is éli az ember, akkor is hetekig tartó ágyban fekvés, akár kórházi kezelés is szükségessé válhat, mert gyakori a középfül-gyulladás, hörgőgyulladás, tüdőgyulladás.

Megelőzhető?

Igen. De nem zöldségek-gyümölcsök fogyasztásával (ami persze hasznos dolog, szó se róla!), nem étrend kiegészítők szedésével (bár néhány közülük valóban hasznos), hanem védőoltással. Pláne a 60 év felettieknek, illetve kortól függően a valamilyen krónikus betegségben szenvedőknek ajánlott. Ők ingyen kapják az oltást, ami már elérhető a háziorvosoknál.

A vakcinában nem élő, hanem már úgynevezett elölt vírusok vannak, mindig az adott szezonnak megfelelők – oltást minden évben újra kell kérni és kapni. Az elpusztult vírus is tökéletesen alkalmas arra, hogy az immunrendszer a tünetek produkálása és a megbetegedés kockázata nélkül megtanulja, hogy ha egy ilyen bejut, akkor azonnal támadni kell. Megtámadni és elpusztítani.

És még mit tehetünk?

Ezen túlmenően pedig tanuljuk meg és alkalmazzuk az általános higiénés szabályokat.

Mossunk gyakran kezet, legalább20-30 másodpercig, alaposan. Étkezés előtt és munkából hazaérkezés után feltétlenül. Törölgessük át rendszeresen a másokkal közös használatú tárgyainkat: telefonkagyló, billentyűzet, kilincs, gyerekeknél közös játékok.

És védjünk másokat is: ha tüsszentenünk vagy köhögnünk kell, akkor azt ne az embertársaink nyakába vagy arcába tegyük, hanem a szánk elé tartott könyökhajlatunkba. Így megelőzhető, hogy a tenyerünkbe tüsszentés után összekenjük vírusokkal a környezetünket.

Egyszóval legyünk csupán csak náthásak – de az influenzát inkább kerüljük el!

Kéky Kira

 

Rovat: