szerda, 2018. május 23., Dezső

Koppenhága – a Kereskedők Révkikötője

A kicsiny halászfaluból Skandinávia legnagyobb városává vált dán metropolisz nem égbenyúló épületekkel, hanem színes, egykor kereskedők lakta házakkal, barátságos kikötővel, Andersen sellő szobrával és mosolygós, toleráns emberekkel várja a turistákat. Az 1,6 millió lakosú fővárosban keveredik a régi és a klasszikus a modern, alternatív, avantgarde kultúrával.

Koppenhága Nyhavn

Havn, vagyis kikötő néven említik először Koppenhágát a 11. században, amely akkoriban még csupán egy halászfalucska volt. Kedvező fekvését azonban gyorsan felismerték nem csak a kereskedők, de a kalózok is. A fosztogatásoknak egy püspök vetett véget, amikor egy várat épített a település köré, amely kétszáz évig védelmezte az ott élőket. Később ezt lerombolták, és az 1300-as években egy még nagyobbat húztak a város köré. Ekkorra Koppenhága már olyan jelentőségre tett szert, hogy a dán király ide tette székhelyét. Ekkor kapta meg mai nevét, melynek jelentése: a Kereskedők Révkikötője. 1443-tól vált fővárossá, és az élénk kereskedelemnek köszönhetően hatalmas fejlődésnek indult, így lassan a várfalakat is kinőtte. A 18. században egy pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot, majd két tűzvész is pusztított a településen. A természeti csapások után a brit hadiflotta ágyúzta, és csak a napóleoni háborúk után következett be egy újabb békés időszak a város életében. Gazdagodása mellett a szellemi, kulturális fejlődés sem maradt el, ezt az időszakot olyan világhírű dánok fémjelzik, mint a filozófus Kierkegaard vagy a meseíró Andersen. Ez utóbbi éppen halhatatlan műveinek köszönheti a nyomorból való kitörést, meséinek köszönhetően több királyi udvart is végiglátogathatott. Szobra ma a Városháza előtt áll, a kis hableány története nyomán pedig egy sellő szobrot állított fel a város a kikötőben, amely Koppenhága jelképévé vált.

Mind a klasszikus, mind a modern művészetek rajongóinak kínál látnivalót a dán főváros. A városházától nem messze található a Tivoli Park, amely vidámpark és kulturális központ is egyben. Hangversenytermében minden évben számos nemzetközi zenekar, balett együttes lép fel, illetve néptánc fesztiváloknak is otthont ad. A Tivoli Park mögött áll a város legjelentősebb múzeuma, a Glyptotek, ahol hatalmas etruszk és egyiptomi, valamint gazdag francia szobor- és festménygyűjteményt csodálhatnak meg a látogatók. Emellett természetesen a dán művészettel is megismerkedhetnek az érdeklődők, elsősorban a 19. századi alkotók művei kaptak itt helyet. Ugyancsak a belvárosban található a 18. században épült Nemzeti Múzeum, ahol kőkorszaki használati eszközök, szerszámok, bronzkori érmék, ékszerek, valamint viking korabeli írásos emlékek és hajók kaptak helyet. Mindenképpen érdemes felkeresni a régi királyi palotát, a Christiansborgot, illetve a közvetlen szomszédságában álló újat, az Amalienborgot, amely előtt minden délben látványos őrségváltásnak lehetnek tanúi az arra járók.

A könnyed kikapcsolódásra vágyók feltétlenül keressék fel az egyik leghosszabbnak számító bevásárló utcát, a 2 kilométeres Strogetet, amely forgalmas volta ellenére mégis nyugodtnak, vidámnak hat. Ez elsősorban a dán kedvességnek és toleranciának köszönhető, nem véletlenül nevezik az itt élőket a „legkedvesebb skandinávoknak".   

PM

Rovat: