szerda, 2019. augusztus 21., Sámuel, Hajna

Kőkorszakból a műanyagkorszakba?

Ki gondolt már bele, hogy egy nap mennyi műanyagból készült tárgyhoz ér hozzá? Igen, ez a 2000-es években már valóban elkerülhetetlen. A kőkorszakból a műanyag világába léptünk, ám tanulhatnánk a kettő között lévő évezredekből.

Kőkorszakból a műanyagkorszakba?

Az egyénen (is) múlik

Már hogy ne múlna rajtunk? Nem szabad elfelejteni, hogy a kereslet határozza meg a kínálatot. Azaz, ha nem vesszük le a polcról a műanyagba csomagolt vagy egyszer használatos termékeket, egy idő után a gyárak átállnak és alternatív megoldásokkal rukkolnak elő.

Még ha óriási szerepe is van az iparnak, a teljes felelősséget nem tolhatjuk rájuk. Sok, papíron felnőttnek számító ember hibáztat saját magán kívül mindenki mást az életéért, és most a Föld állapotáért. Bűnbakot keresni a legkönnyebb, míg magunkba nézni és a saját felelősségünket beismerni már nehezebb, hiszen annak következménye van.

A kényelem és a környezetvédelem

Ha nem jelennének meg hetente új kutatási eredmények, amelyeket a szemünk elé is tolnak az interneten, akkor is zavaró lenne ez a növekvő hulladékmennyiség. Az emberiség által termelt, és nagyobb részében nem újrahasznosított szemét az élővilágtól követel egyre nagyobb és nagyobb területet. Nem csak a szárazföldet használja az emberiség szeméttelepnek, hanem a vizeinket is úszó konténernek nézi. A kormányoknak nem számít, hogy ezzel egyúttal az élővilágot, és a vizeinket is mérgezik. Hogy lehet ezt a tevékenyéget nyugodt lelkiismerettel végezni?

Az emberiség elérte a környezetszennyezés magas fokát, amelyre a klímaváltozás, az egyre melegebb időszakok és a viharosabb időjárás nap, mint nap figyelmeztet minket. Ha logikusan átgondoljuk, egyes termékekről, szokásainkról és a kényelmünkről is le kell mondanunk bizonyos mértékig, ha hatékonyan ki akarunk állni a saját, az emberiség és a Föld jövője mellett!

A hulladékmentes életben van valami felszabadító!

A műanyag gyártása az 1950-es években kezdődött nagy ütemben. Azonban az elmúlt 70 év alatt a hasznos ipari nyersanyagból a világ egyik legnagyobb probléma forrásává vált. Nehéz elkerülni a műanyagot, bármennyire is elhivatottak vagyunk. Ruhák, csomagolóanyagok, használati cikkek kerülnek előállításra, az elmúlt évtizedek alatt 8,3 milliárd tonna a tudósok becslése szerint. Ennek közel 70%-a a szeméttelepekre kerül, és csak 30%, amelyet újrahasznosítanak.

Amint csökkentjük a környezetünk terhelését, elkap egy felszabadító érzés! Már a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége is egy olyan pluszt adott az addig hétköznapi, „leviszem a szemetet” teendőhöz, amely megerősíti, mi is tehetünk valamit a környezetünkért. Ezzel a mindennapi mozdulattal, amikor a megfelelő színű kukába dobjuk a háztartásunkban keletkezett hulladékot, elégedettséget érzünk, és a „hős” plecsnit megérdemeltnek véljük.

Lépésenként előre

Ha nincs senki a közvetlen közelünkben, akiről példát vehetnénk és kérdezhetnénk a praktikáiról, az interneten számtalan anyag fellelhető, már magyar nyelven is. Olvashatunk és videókat is nézhetünk, mit és hogyan tehetünk a leghatékonyabban, mindezt a saját tempónkban, hogy az átállás minél zökkenőmentesebb legyen. Ha felelősséggel körülnézünk, sok idő már nincs a változtatások elkezdésére.

De milyen területeken fejlődhetünk magánemberként?

  1. Közlekedés. Ide tartozik a munkába menetel, a bevásárlás és a nyaralásra befizetett repülős út is, amelyet át kell gondolnunk.
  2. Bevásárlás. Hogy mi kerül a kosarunkba és hogy hol szerezzük be az élelmiszert, az csak rajtunk múlik. A piacon például csomagolásmentesen kapható a zöldség és a gyümölcs. Textilszatyorral és dobozokkal még tudatosabban vásárolhatunk.
  3. Háztartás. A tisztítószerek természetes anyagokból otthon is előállíthatók, és a tároló flakon is többször felhasználható.
  4. Kozmetikumok. Ha tudni akarjuk, mi kerül valójában a bőrünkre, mi is elkészíthetjük a kencéinket, vattapamacsok helyett pedig többször használatos textilt használhatunk az arcunk törlésére.
  5. Először javítani próbáljunk, mielőtt eldobunk valamit. Fontos az újrahasznosítás.
  6. Kerüljük a felesleges vásárlásokat. Ha nincs kereslet a régi módszerrel előállított új termékekre, a gyárak környezetszennyezése is csökkenni fog.
  7. Kevesebb ruha. A hangulatvásárlás helyett figyeljünk a minőségre, és hogy nem a ruha teszi az embert. A szekrényt átnézve rájöhetünk, hogy a meglévő ruháinknak valójában csak a 10%-át használjuk.
  8. Legyen nálunk kulacs. Ha így indulunk el otthonról, sok eldobható műanyag flakontól óvjuk meg a környezetünket.

Véget ért a műanyagmentes július nevezetű kihívás. A mozgalom Ausztráliából indult 2011-ben, azóta elhagyta a kenguruk földjét és világszintű felvilágosító kampányok kapcsolódnak hozzá. Vajon mennyien kezdték el, és mennyien hagyják meg jó szokásuknak a műanyag elkerülését és a hulladékmentes életre való törekvést a mindennapjaikban, nem nézve, hogy júliust vagy októbert ír-e a naptár? Azonban a kutatások figyelmeztetnek. A környezettudatosság már nem csak egy lehetőség, hanem kötelességünk lett.

WR

Rovat: