csütörtök, 2018. július 19., Emília

Kismama vitaminok

A vitaminok az emberi szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlenül fontos anyagok, amelyek a várandósság alatt még nagyobb jelentőséggel bírnak. Már a fogamzás tervezésének időszakában célszerű elkezdeni szervezetünket felkészíteni a terhességre, a várandósság és a szoptatás időszakában viszont kiemelten oda kell figyelni a vitamin bevitelre a kismamának.

Vitaminok súlyos – akár életet veszélyeztető – hiányállapotaival manapság már viszonylag ritkán találkozunk, de a vitaminok nem megfelelő mennyiségű bevitele igen káros hatású lehet az életműködések szempontjából. A vitaminok kémiailag különböznek egymástól, abban azonban megegyeznek, hogy a szervezet nem képes előállítani ezeket, és a D-vitamin kivételével mindegyik külső bevitelre szorul. Általánosságban elmondható, hogy a hiányállapotok megelőzésére kiválóan alkalmasak a jelenleg forgalomban levő „komplex” vitamin- és nyomelemkészítmények, de elsősorban törekedni kell a zöldségek, gyümölcsök és egyéb természetes tápanyagok megfelelő mennyiségben történő fogyasztására.

Vitaminok a fogamzás tervezésének időszakában

A „tervezés” időszakában javasolt a magas béta-karotin, A-vitamin tartalmú étrend, mivel ez elengedhetetlenül fontos a termékenység fenntartásához. Szintén fokozza a termékenységet a táplálék magas E-vitamin tartalma. Már a fogantatás előtt 1 hónappal javasolt a megfelelő mennyiségű folsav bevitele. Napi 0.4-0.8 mg folsav bevitele 50-70%-kal csökkenti a velőcső-záródási rendellenességek és 60-70%-kal a szív, valamint a vese fejlődési rendellenességeinek előfordulását. Folsavban gazdag minden zöld növény (spenót, saláta, zöldbab, brokkoli), de a káposztafélék is megfelelő folsav-forrást jelentenek.

Várandósság és szoptatás időszaka

A-vitamin (retinol)

A zsíroldékony A-vitaminnak elsősorban a látásban és a hámsejtek fenntartásában van szerepe. Megemlítendő, hogy a várandósság első harmadában kerülni kell a túlzott mértékű A-vitamin bevitelt, mert ennek kapcsán elsősorban a szív fejlődési rendellenességeinek gyakoribb előfordulását igazolták. A várandósok számára forgalmazott készítmények elegendő mennyiségű A-vitamint tartalmaznak, e mellé nem szükséges és nem is javasolt további pótlás!
Az A-vitamin elő anyaga a béta-karotin, ez nagy mennyiségben megtalálható a sárgarépában, a sütőtökben, a céklában, a brokkoliban, a zellerben, a sárgabarackban, a sárgadinnyében, a tojássárgájában, a sajtban, a májban és a csukamájolajban. A hiányállapot egyik tünete a farkasvakság, de a várandósság alatt előidézheti a magzat növekedésének elmaradását, továbbá a koraszülés, az alacsony születési súly, illetve az anyai halálozás előfordulását.
Várandósság alatt a napi szükséglet 0.75 mg (2500 NE), a maximálisan bevihető adag pedig 3mg (10000 NE).

B-vitamin csoport

A kutatások bizonyították, hogy a B-vitaminok szerepet játszanak a homocisztein lebontásában, így hiányukban megemelkedik a vér homocisztein szintje. Ennek következtében gyakoribbak lehetnek bizonyos terhességi szövődmények, mint például a spontán vetélés, koraszülés, alacsony születési súly. Amennyiben a várandós valamilyen egyéb betegségben is szenved, még nagyobb lehet a szervezet B-vitamin igénye. Például cukorbetegségben a nagyobb mennyiségű vizeletürítés és más anyagcserezavarok miatt a B-vitaminok rövidebb idő alatt ürülnek ki a szervezetből.
B1-vitamin segít leküzdeni a fáradtságot és a várandósság idején gyakori hangulatingadozásokat. Hiányállapot esetén ideggyulladás, szívelégtelenség, vizenyő, valamint a bélmozgás és a felszívódás zavarai léphetnek fel. B1-vitaminban gazdag a teljes kiőrlésű rozsliszt, a kukorica, az élesztő, a zöldborsó, a káposzta, az olajos magvak, a gesztenye, valamint a hús és a máj. A főzés során a táplálék B1-vitamin tartalma kb. felére csökken. Várandósságban a napi szükséglet 1.5-10 mg, fontos megjegyzés, hogy gyermekágyi depresszió esetén 25-50mg is szükséges lehet.
B2-vitamin az előzőhöz hasonlóan segít a fáradtság és az ingerlékenység leküzdésében. A magzati vérképzés és anyagcsere fontos eleme. B2-vitaminban gazdag a tojás sárgája, az élesztő, a máj, a búza, a kukorica, a burgonya, valamint az aszalt szilva. A B2-vitamin napi adagja várandósságban 1.5-3 mg.
B3-vitamin (niacin) különös fontosságú az egész várandósság alatt, ugyanis a kis erekben fokozza a véráramlást, ezért jelentős szerepe van a méhlepény egészséges keringésének fenntartásában. Hiánya oka lehet a méhlepény korai elöregedésének, illetve annak is, ha a magzat nem a megfelelő ütemben fejlődik. B3-vitaminban gazdag a karalábé, gomba, hús, máj és a hal. A-vitamin a teljes kiőrlésű gabonalisztekben is megtalálható, de ezekből lényegesen nehezebben szívódik fel. Fontos, hogy a kukorica egy olyan enzimet tartalmaz, ami lebontja a niacint! Várandósok napi szükséglete 20-25 mg.
A B5-vitamin a tápanyagok lebontásában, illetve bizonyos hormonok előállításában játszik fontos szerepet. Részt vesz a D-vitamin anyagcseréjében is, valamint a magzati anyagcsere-folyamatokban fontos szerepe van. Teljes kiőrlésű gabonák, gomba, élesztő, dinnye, hal, hús, máj tartalmaznak nagyobb mennyiséget a vitaminból. Várandósok számára a napi javasolt bevitel 10mg.
A B6- vitamin a várandós időszak első harmadában különösen jótékony hatású a terhességi hányás és a reggeli émelygések ellen. A folsav és a magnézium felszívódásához beépüléséhez, a porcképzéshez és csontfejlődéshez is szükséges ez a vitamin. Ha a várandós feszült, ingerlékeny, vagy izomgörcsök jelentkeznek, ezek oka lehet a B6-vitamin hiánya is, vagy jelezheti az immunrendszer gyengeségét, valamint a fehérje-anyagcsere zavarait is. B6-vitaminban gazdag tápanyagok a búzacsíra, élesztő, napraforgó, vöröshagyma és a káposzta. A várandósok számára ajánlott napi adag 2-5 mg. Terhességi hányás esetén 10-25 mg B6-vitamin bevitele csökkentheti a panaszokat. A vitamin maximális adagja 50mg/nap.
B9-vitamin (folsav) elsősorban a hormonális működésekhez, a fehérje-anyagcsere, az energia felszabadítás és az idegrendszer működésének biztosításához szükséges. A vitamin az idegrendszer, különösen a gerincvelő kialakulásához és fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos. Szükséges az örökítő anyag előállításához és a vörösvérsejtek termeléséhez, továbbá csökkenti a spontán vetélés kockázatát is. Hiányállapot esetén magzati fejlődési rendellenességek fordulhatnak elő. A várandósoknak ajánlott napi szükséglet 0.5-1 mg.
A B12-vitamin a vérképzéshez, valamint az idegrendszer fejlődéséhez szükséges. Sok várandós küzd vérszegénységgel. Ilyenkor nem elegendő önmagában a vasat pótolni, fontos a B12 és a folsav pótlása is. A B12-vitamin hiánya növeli az ismételt korai vetélés, illetve a velőcső-záródási rendellenesség előfordulásának kockázatát. B12-vitamin az állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, ezért a szigorú „vegán” (kizárólag növényi) étrendet követők számára mindenképp javasolt a B12-vitamin pótlása. Várandósok napi szükséglete 0.002-0.004 mg.

C-vitamin

A vízben oldódó C-vitamin normális körülmények között jól felszívódik az emésztőrendszerből. Nagyobb adagok esetén azonban a felszívódás mértéke csökken, és a vesekárosító hatás kerül előtérbe. A fel nem szívódott C-vitamin a bélben marad, és vizes hasmenést, továbbá vesekövességet is okozhat. A C-vitamin hatásai igen szerteágazóak. Szerepe van az immunrendszer működésében, fontos antioxidáns, szükséges a kötőszövetek, a kollagén és a porcszövet képzéséhez, fokozza a bőr rugalmasságát, így szerepe lehet a terhességi csíkok (striák) kialakulásának megelőzésében. Hiányában étvágytalanság, súlyos fáradtság, sápadtság, végtagfájdalmak, fogínyvérzés észlelhető. Magas C-vitamin tartalma van a friss (nyers) gyümölcsöknek és zöldségeknek.

D-vitamin

Nagy jelentőségű a csontok fejlődése, szilárdsága szempontjából, hiányában a kalcium nem tud beépülni a csontokba, így azok elvékonyodnak, törékennyé válnak. Nyári időszakban a napfény hatására a szervezet képes előállítani ezt a vitamint, de télen szükséges lehet a kiegészítés. Ha nyáron 20-30 percet a szabadban töltünk, már az is elegendő D-vitaminhoz juttatja a szervezetünket. A legújabb vizsgálatok igazolták, hogy a D-vitamin hiánya a várandósság alatt fokozza az 1-es típusú cukorbetegség előfordulását az újszülöttnél. A D-vitamin nagy mennyiségben megtalálható a zabpehelyben, a búzacsírában és a hidegen sajtolt olajakban. A várandósok napi szükséglete 5μg.

E-vitamin

Szerepe van a hámszövet rugalmasságának fenntartásában és segít a szervezet regenerálódásában is. Hiánya esetén a vörösvértestek fokozott pusztulása, izomsorvadás, korai öregedés, illetve az állóképesség romlása jelentkezhet. Terhességi cukorbetegség esetén csökkentheti a szervezet inzulinigényét. E-vitaminban gazdag a napraforgó, mandula, szójaolaj, dió, búzacsíra, brokkoli, kelbimbó, és a mélytengeri halak. Az optimális terápiás dózist nem határozták meg pontosan, várandósoknak 10-20mg (15-28 NE) bevitele ajánlott.
Terhességi cukorbetegség esetén (csak orvosi ellenőrzés mellett!) nagyobb adag (100-200mg) bevitele segítheti a vércukorszint egyensúlyban tartását.

Dr. Langmár Zoltán

Rovat: