vasárnap, 2017. december 17., Lázár, Olimpia

Kinek a szíve van nagyobb veszélyben?

Összefüggés lehet a testmagasság és a szívkoszorúér-betegségre való hajlam között. Ráadásul a kockázat annál nagyobb, minél alacsonyabb az illető férfi. Most az erősebbik nem van hátrányban! De azért a nők sem nyugodhatnak meg – rájuk más okból leselkedik veszély. 

Kinek a szíve van nagyobb veszélyben?

Az átlagos magassághoz képest minden 6,5 cm-nyi eltérés 13,5 százalékkal növeli a szívkoszorúér-betegség relatív kockázatát. Más szóval, egy 150 centiméter körüli testmagasságú férfinek egy 180 cm testmagasságúval összehasonlítva 60 százalékkal nagyobb kockázattal kell számolnia – derült ki abból a vizsgálatból, melynek során a kutatók több mint 193 000 európai ember bevonásával lefolytatott kutatás genetikai adatait nézték át.

Ez a kapcsolat a korábban infarktuson átesett betegek alcsoportjában is jelentős maradt – de a nőket nem érintette. Úgy tűnik, részben az alacsonyabb emberek rosszabb lipidprofiljával (zsíranyagcseréjével), nagyobb részben viszont azokkal a közös biológiai folyamatokkal magyarázható, amelyek egyrészt a magasságot, másrészt viszont az érelmeszesedés kialakulását határozzák meg.

A kutatók ettől függetlenül nem javasolják minden alacsonyabb ember kiterjedt szív- és érrendszeri tesztelését, hiszen az alacsony emberek szívproblémáit is ugyanolyan módon lehet megelőzni (vagy annak kockázatát mérsékelni) helyes életmóddal, mint a magasabb társaikét. Tehát akinek rendben van a koleszterinszintje, normális a vérnyomása, mozog eleget, tudja kezelni a stresszt és egészségesen étkezik, az megteszi a kardiológiai betegségek megelőzéséhez szükséges lépéseket.

És a nők szívét mi veszélyezteti?

Nem lesz meglepő a válasz: a dohányzás, az elhízás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód. Ráadásul manapság már a nőket ugyanannyi stressz éri, mint a férfiakat, és amíg a termékeny éveikben a hormonális hatások védik az érfalakat, addig a menopauza bekövetkeztével ez a hatás nem csupán megszűnik, de az addigra szép lassan gondot okozó társbetegségek (elhízás, magas vérnyomás, esetleg alakulóban lévő cukorbetegség) miatt a kockázat ugrásszerűen nő meg, és túlszárnyalja a férfiakét. Ez az oka, hogy az 50-es korosztályban a szív- és érrendszeri halálozásban a gyengébbik nem kissé átveszi a vezetést.

A magas koleszterinszint zsíros lerakódásokat okoz az artériákban, ez pedig megnehezíti a szív számára a vér eljuttatását a szervezet különböző részeibe. Ez nőkre is érvényes, pláne menopauza után. A magas vérnyomás sem válogat: nők között is ugyanolyan gyakori, mint férfiaknál, és a megemelkedett vérnyomás a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának egyik jelentős kockázati tényezője. A túlsúly szintén független a nemünktől, és megléte növeli a szívbetegségek előfordulásának valószínűségét.

És bár az egészségtelen táplálkozás ritkább a családjára – egészséges ételeket - főző nők körében, de felmérések szerint még mindig túl sok (finomított) szénhidrátot és kevés rostot (zöldséget, gyümölcsöt) illetve halat fogyasztanak a nők is.

Tünetek, melyek orvosi kivizsgálást igényelnek

Még a kisebb, de rendszeressé váló panaszok is - mint a fáradékonyság, a korábbinál gyengébb teljesítőképesség – felvetik a kardiológiai problémák gyanúját. Ha pedig a terhelésre jelentkező mellkasi, gyomortáji vagy toroktáji - akárcsak enyhe, pár perces - nyomó, szorító fájdalom, légszomj, szívdobogásérzés, bevezető tünetek nélküli eszméletvesztés következik be, akkor azonnali, haladéktalan kivizsgálásra van szükség.

Előre jelezhető lesz a szívroham?

Több kutatás is zajlik, hogy akár nőknél, akár férfiaknál előre jelezhető legyen az érfal végzetes elzáródása. Egy amerikai kutatócsoport például azt vette észre, hogy az érfalat bélelő endotélsejtekből álló endotél koncentrációja már akkor megnő a vérben, mielőtt a szívinfarktus bekövetkezne.

Egészséges állapotban az endotélsejtek meggátolják a vérlemezkék és a véralvadás folyamatában résztvevő faktorok letapadását, szabályozzák az erek tágasságát. Ám ha az érfal – akár csak kicsit – megsérül, akkor az erek belső falát burkoló réteg, az endotél integritása megszakad. Ilyenkor egyes sejtek onnan leválhatnak, és ha a keringésbe kerülnek, akkor vérvizsgálattal ez észrevehető. Az infarktuson átesett betegek vérében is sokkal több ilyen sejtet találtak – ám a cél az, hogy ne az infarktus után nyújtson mindez információt, hanem még előtte! Ezért olyan diagnosztikai eljárást próbálnak kidolgozni, amely elárulhatja a szívproblémát - előre.

A várakozások szerint pár éven belül előre jelezhetővé válhat a várható kardiovaszkuláris halálozás kockázata. A szívkatéterezés, illetve koszorúértágítás során, a koszorúér megnyitása után ezen sejtek száma a vérben további emelkedést mutat, mivel az érmegnyitás után a károsodott területen leszakadó sejtek a keringésbe kerülnek.

Ám addig is – ha szeretnénk elkerülni a szív- és érrendszeri tragédiákat – a megelőzés a mi feladatunk marad. Nem lehet elégszer ismételni, hogy a vérnyomás és a koleszterinszint normális tartományban tartása, a rendszeres mozgás, a változatos, mediterrán étrend követése, az alacsonyabb sófogyasztás, a testsúly normalizálása, a dohányzás mellőzése képes csak arra, hogy a szívünk egészségesebb maradjon idősebb korunkban is.

Kéky Kira

Rovat: