vasárnap, 2017. december 17., Lázár, Olimpia

Kezdődik! Ki ússza meg az ágynak esést?

Vannak, akik szeretik az őszt és a telet, mert a hosszú estéken be lehet kuckózni a meleg szobában, és nekik meghitt, hangulatos estéket jelent a kinti sötétség és hideg. Én nem tartozom közéjük. Szerintem az ősz és a tél az állandó fázás, a megfázások, az eső és a jég miatt az „inkábbkisemmozdulok” és a „mikorleszmártavasz” mantrák ideje. És az influenzáé. 

Kezdődik! Ki ússza meg az ágynak esést?

Szögezzük le: ez a cikk az influenzáról szól. Nem a megfázásról, a nátháról és a mandulagyulladásról.

Az influenza - bár szintén vírus okozza, mint a náthát és számos más meghűlést, amit mi emberek megfázásnak nevezünk - sokkal másabb, mint egy átlagos megfázás.

Vannak ugyan hasonlóságok:

- rossz a közérzetünk,

- folyik az orrunk (bár ez nem törvényszerű),

- lázasak leszünk (a legtöbben nagyon lázasak),

- fájhat valamink (torkunk, fejünk, ízületeink, izmaink).

Ám a tünetek sokkal súlyosabbak. Ezért aki influenzás lesz, az mindig érzi magáról, hogy ez most más, ez rosszabb, ez tényleg influenza és nem egy megfázás. Amíg valaki nem volt influenzás, addig előfordul (tapasztalat), hogy minden megfázását influenzának nevezi, ám ha egyszer tényleg az lesz, azonnal lesz viszonyítási alapja, hogy az eddigi kórság lófütty a mostanihoz képest. Aki influenzás, az nem hogy nem akar menni dolgozni, de általában nem is TUD. Egy régi vicc szerint: ha a szoba közepén lévő 20 ezer forintosért kikelsz az ágyból, akkor csak megfáztál, ha nem kelsz fel érte, akkor influenzás vagy. Én úgy szoktam mondani: úgy érzed magad, mint ha átment volna rajtad egy úthenger.

Sokan gondolják azt, hogy már annyi náthát, megfázást kihordtak lábon, és ilyen piszlicsáré dolog miatt nem mentek orvoshoz, hogy majd az influenzával is így lesz. És még az is lehet, hogy simán igazuk lesz. Az esetek többségében az influenza minden beavatkozás nélkül, otthoni pihenéssel, elegendő folyadékfogyasztással, lázcsillapítással magától gyógyul. De még teljesen egészséges, fiatal embereknél is előfordulhat az ellenkezője. Pár éve a H1N1 járvány idején haltak meg Magyarországon is egészséges fiatalok, még várandós édesanya is influenzafertőzés miatt. És egyáltalán nem lehet tudni, kinél lesz végzetes a betegség. Még ha idáig nem is fajul el a dolog, akkor is gyakori a szövődmény: tüdőgyulladás, középfülgyulladás, akár véráramfertőzés is kialakulhat. Kell ez nekünk?

Szóval egyrészt nagyon vacakul vagyunk, ha az influenza vírusa ütött bennünk tanyát, másrészről ez a fertőzés – a náthával és megfázásokkal szemben – olyan szövődményeket tud okozni, amelyek akár kórházi kezelést is igényelhetnek. És ritka esetben halált is okozhatnak. Ezért mondják azt az orvosok, hogy az influenza ellen védekezni kell. Nos, szoktam is hallani, hogy védekeznek. Mondják is, hogy sok vitamint fogyasztanak, sportolnak és általában véve egészséges életmódot élnek. És váltig meg vannak győződve róla, hogy mivel ők fittek és egészségesek, ezért róluk visszapattan az influenza vírus.

Egy baj van: az influenza vírusát senki nem világosította még föl, hogy az ilyen embereket nem lenne szabad megfertőzni. Ezért aztán szegény, tudatlan vírus az ilyen emberek nyálkahártyáján is megtelepszik és szaporodni kezd. És igaz ugyan, hogy nagyobb eséllyel esik túl gyorsan és szövődménymentesen az egészséges ember, de két probléma mégis akad. Ettől ő még két lábon járó influenzateleppé válik, és tovább terjeszti a vírust a munkahelyén, a családjában, másrészt ebből következően olyanokat fertőzhet meg akaratlanul, akiket imád, óv és véd: a szeretteit, vagy akik esetleg krónikus betegek - és ezért fogékonyabbak, veszélyeztetettebbek - vagy idősek, esetleg kisgyermekek – akiknek az immunrendszere már vagy még nincs olyan állapotban, hogy könnyedén legyűrjön egy ilyen fertőzést. Így önző módon, csak mert neki meg sem kottyan, másokat veszélyeztet. Az egyetlen bizonyítható módja annak, hogy valaki ne kapja meg az influenzát, és így ne adhassa tovább védtelen embereknek a saját környezetében az, ha oltást kap influenzavírus ellen.

Nos, most jönnek az untig ismert mondatok, miszerint az oltás káros, mert „ki tudja, mi minden vegyi anyagot tettek bele” és különben is „legyengíti az immunrendszert”. Pedig az influenza elleni védőoltás nem más, mint egy tananyag, aminek segítségével az immunrendszer a betegség megjelenése nélkül képes elsajátítani a vírus elleni küzdelem módját. Mintha tankönyvet vagy használati útmutatót kapna - vakcinában. Abban a pillanatban, ahogy ez a tudás a szervezetbe jut, elkezdődik a tanóra, és 2 hét alatt az immunrendszer elsajátítja a vírus elleni küzdelem lépéseit. Így amikor a valódi támadás megérkezik (mert valódi influenzavírus kerül a szervezetbe mondjuk a bevásárlókocsi fogantyújáról) akkor az immunrendszer azonnal támad. Tehát az oltás nem hogy gyengíti, hanem kifejezetten tanítja, edzésben tartja az immunrendszert.

Sajnos az influenza elleni védőoltás csupán nagyjából egy évre ad védettséget. Ennek két oka is van: egyrészt maga az a tanulási mechanizmus, amit elsajátított az ember egy védőoltás megkapásával, körülbelül hét-nyolc hónap alatt kikopik a szervezetből. Elfelejtődik. Másrészről az influenzának több alfaja van, és ezek versengenek egymással. Évről évre egy másik típus próbál terjeszkedni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy simán megtörténhet, hogy azok a vírustörzsek, amelyek a tavalyi vakcinában voltak (elölve és feldarabolva), azok idén átadják az uralmat egy másik variációnak, ami ellen még nem alakítottunk ki soha védekezést. Így még ha emlékezne is a szervezet az oltással bevitt információkra, sok hasznát nem venné, mert az idei vírus másként néz ki, mint a tavalyi. Így a szervezet erre szakosodott védő sejtjei simán elsétálnának mellette, és hagynák, hogy szaporodjon. Merthogy annyira máshogy néz ki, ezt úgy mondják, hogy „köpönyeget cserélt”.

Ezért aztán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mindig kutatásokat végez, hogy a következő szezonban vélhetőleg mely vírustörzsek kerülnek uralomra, és azoknak az elölt, feldarabolt részeit teszik az oltásba, hogy segítségükkel megtanulhassuk a betegség elkapása nélkül is a hatékony védekezést. Aki oltva van, az nem lehet vírushordozó, így nem tudja tüsszentéssel, köhögéssel átadni a kórokozót – csupán úgy, ha a higiéniát nem tartja be, és mondjuk bevásárlás után hazatérve a kisbabát összefogdossa, a szájába nyúl, koszos kézzel eteti, szóval a testén viszi be a kórokozókat. De ilyet ugye senki nem tesz? És ugye mindenki meg akarja védeni a szeretteit a betegségtől?

Az oltás már kérhető, a háziorvos rengeteg okból tud ingyen oltani, de ha valaki semmilyen kategóriába nem fér bele, akkor is 3-4 ezer forintból megúszhatja a védekezést. Olcsóbb, mint a rengeteg gyógyszer, amit influenza esetén magunkba tömünk, hogy kibírhatóbb legyen az az egy hét.

Szerintem megéri!

Kéky Kira

Rovat: