szombat, 2018. július 21., Dániel, Daniella

Illatos, színes gyilkosok

Nagyon sok halálosan mérgező növény fordul elő a természetben, erdeinkben. Jönnek az őszi családi és iskolai kirándulások, túrák – és a fákat, bokrokat díszítő szép bogyók, termések kóstolásra csábítanak. Ha ez nem lenne elég, a kertben, a teraszon, de még a nappaliban is ott vannak azok a növények, melyek halálos veszedelmet jelenthetnek az oktalan kíváncsiskodókra. 

Illatos, színes gyilkosok

Melyek ezek, és mit ne tegyünk velük? Miként óvhatjuk meg gyermekeinket? Mit tegyünk, ha mégis valamelyikkel érintkezünk? Milyen tünetekre figyeljünk? Hol kérhetünk azonnali segítséget?

Pár hónapja attól volt hangos az internet, hogy köhögéscsillapítására ajánlott főzet receptjében tiszafa, illetve annak gyümölcse volt javallott – miközben a tiszafa fogyasztása veszélyes, akár végzetes kimenetelű is lehet. A közönséges tiszafa (latin nevén Taxus baccata) a piros magköpenye kivételével mérgező növény! Hatóanyagai taxán típusú mérgező alkaloidok (taxin, taxakatin), diterpének, cianogén glikozidok (taxifillin), fogyasztása esetén a mérgezéses tünetek – izgatottság, hányás, hasmenés – gyorsan kifejlődnek. Az idegrendszeri tünetek izomrángásokban, görcsökben, nehézlégzésben nyilvánulnak meg. Keringési és légzési zavarok is kialakulhatnak, melyek eszméletvesztéshez, és végül szívelégtelenséghez, súlyosabb esetben halálhoz vezethetnek.

De nem csupán a neten keringő ellenőrizetlen, ebben az esetben halálos kimenetelű „receptek” miatt van szükség arra, hogy tisztában legyünk a veszéllyel. Akinek kisgyermeke vagy háziállata van, jobb, ha tudja, hogy melyek azok a növények, melyek megkóstolása (akár kíváncsiskodás, akár az állat esetén játék miatt) mérgezést és akár halált okozhat.

Nézzük, mi lehet veszélyes az erdei sétáink, a kerti pihenésünk vagy az otthoni tartózkodásunk alatt!

Erdőt, mezőt járva

A Farkaskutyatej – neve ellenére - szelídebb: „csupán” száj, gyomor- és bélgyulladást okoz a mérge, az euforbon, mely a vizelet véressé válását okozza. A foltos bürök azért híres, mert már Szókratész is az áldozata lett, ezzel mérgezték meg. Bénulást okoz, amely alulról felfelé terjed, végül a légzőizmokat elérve fulladást okoz.

A gyönyörűséges, őszi kikerics is mérgező növény. Amilyen szép, olyan halálos. A benne lévő kolhicin és demekolcin ráadásul nem azonnal okoznak tüneteket, csak 2-5 óra múlva, amikor az illető már nem is köti össze a növény elfogyasztását az égető érzéssel a szájban, a hányingerrel és az erős szomjúságérzettel. Hagymája – kinézetre – összekeverhető a sima hagymával, bár nincs klasszikus hagyma íze, de ha sok hagyma közé keveredik egy darab, az nem feltétlenül tűnik fel. A halál „csupán” a 2-5. napon következik be, a foltos bürökhöz hasonlóan alulról felfelé haladó bénulás, majd a légző izmokhoz érve bénulás lép fel.

A nadragulya bogyóit most, ősszel megtalálhatjuk az erdei kirándulás alatt – ha mérgezéses eset történik, akkor általában az derül ki, hogy ezekből evett a gyerek. Már 3-4 darab is halálos dózis mérget (atropint, szkopolamin, hioszciamint és belladonint) tartalmaz. A torok, száj környéki tünetek (fájdalom, rekedtség, szárazság) később szédüléssel, fényérzékenységgel társul, ájulás, magas láz lép fel, majd idegrendszeri tünetek jelentkeznek: őrjöngés, hallucinációk. A halál végül szív- és légzésbénulás következtében áll be.

Szinte ugyanezeket a hatóanyagokat tartalmazza és ezért ugyanezeket a tüneteket okozza a beléndek, melynek már szagolgatása is enyhe mérgezést okoz – elfogyasztása pedig halálos. És ebbe a hatóanyagsorba illik a csattanó maszlag is, mely mostanság virágzik, nemsokára pedig érdekes, tüskés zöld tok fejlődik a virágai helyén, melyből fekete magocskák repülnek szertesztét. Levelét néha véletlenül salátába keverik, és így okoz mérgezést – szerencsére „csak” kómát tud okozni a legsúlyosabb esetekben.

Ragyogó, de mérges kerti díszeink

A kertjeinket ilyenkor is feltűnően nagy virágaival díszítő gyönyörű angyaltrombita is mérgező sajnos – szerencsére csak hallucináció, mentális zavar és amnézia lesz a következménye, ha valaki megkóstolja a virágát, termését. A kertben nevelt hortenzia ciánt tartalmaz – erősen mérgező mennyiségben! A már szinte minden kertben, erkélyen, teraszon megtalálható, teleltetési igénye ellenére rendkívül népszerű leanderek súlyosan mérgezőek. Émelygés, hasmenés, heves hányás, súlyosabb esetben: izomgyengeség, görcsök, szív- és keringési zavarok jelentkezhetnek. A gömb formája miatt méltán kedvelt puszpáng (buxus) is erősen mérgező növény – mint ahogy a kertünkben és köztereinken százféle színben tündöklő tulipán hagymája is! Az egyébként fogyasztásra termesztett rebarbarának sem ehető minden része! A szárából remek süteménytölteléket készíthetünk, ám a levele – ha nagyobb mennyiségben fogyasztunk belőle – leállíthatja a veseműködésünket. Hatalmas mérete, látványos levelei miatt ültetnek sokan ricinust. Ám tudni kell, hogy a magja mérgező! Azért is veszélyes, mert a magja a babra hasonlít, és emiatt a gyerekek esetleg annak vélik és megeszik. Sajnos a gyermekek kis testsúlya miatt már akár 1-2 szem is halálos lehet! Fogyasztás után 2-24 óra elteltével előbb égő érzés jelentkezik a szájban, majd jön a hányás, erős, véres hasmenés, hasi görcsök. Ezt követi a homályos látás, és a görcsrohamok jelentkezése. Végül nehézlégzés, heveny máj- és veseelégtelenség, bénulás és halál következhet be.

Otthon sem vagyunk biztonságban!

Az otthonunkat díszítő növények közül például a szobai ciklámen veszélyes. Kettőnél több gumójának elfogyasztása légzési nehézséget, átmeneti bénulást okoz. A gyönyörű, fátyolszerű levélzuhatagával díszítő aszparágusz elfogyasztása is veszélyes – szerencsére nem halálos, mint ahogy az anyósnyelvnek ismert növény, a népszerű diffenbachia, az agglegényvirág (Zamioculcas) és szobafikusz sem. Az ajándékba kapott amarillisz, nárcisz, mostanság az otthonainkba kerülő, szezonálisan szép mikulásvirág is erős mérget tartalmaz – nagyon kell vigyázni, hogy a színes virágok, a földből kibányászott hagymák ne kerüljenek gyerek kezébe.

A legfontosabb a megelőzés: a mérgező növények ne legyenek a gyermek vagy állat által elérhető helyen, vagy tanítsuk meg nekik, hogy ne nyúljanak hozzájuk. Ez kutyánál és macskánál is működik, nem csak kisgyermeknél. Ha mégis megtörtént a baj, azonnal hívjunk fel orvost, kórházat, mentőt, hogy kiderítsük: mi az azonnali teendőnk és hogyan tovább, kórházba kell-e jutni perceken belül. Ha nem ismerjük a növényt, akkor fotózzuk le, vagy ha ez nem megy, és van rá mód, akkor vigyünk magunkkal belőle, mert azt muszáj megtudnia az egészségügyi személyzetnek, hogy mi került a gyermek vagy állat szervezetébe.

Létezik Magyarországon egy telefonszám, amely az Országos Kémiai Biztonsági Igazgatóságon csörög, és itt azonnali tanácsot kaphatunk, ha ember vagy állat megevett, megrágott egy növényt, és nem tudjuk teljes biztonsággal, hogy ártalmatlan-e. Az ingyenesen hívható zöld számuk a +36 80 20 11 99.

Kéky Kira

Rovat: