szerda, 2019. augusztus 21., Sámuel, Hajna

Így érveljen a túl erős legkondi ellen!

Tény és való, hogy a kánikulában felüdülés pár órára emberi hőmérsékletű helyen dolgozni vagy pihenni, ám sokan, illetve sok helyen eszement módon használják a légkondit. Néha a tömegközlekedési eszközön, máskor a bevásárlóközpontban, gyakran pedig a munkahelyeken tapasztalja azt az ember, hogy hűtőházba került, vagy egy sarkvidéki szélviharba. Adunk néhány tippet, mivel győzze meg a „szent légkondi” kezelőjét (már ha van ilyen elérhető személy), hogy okosan is lehetne használni ezt az eszközt! 

Így érveljen a túl erős legkondi ellen!

Bár a szakemberek azt ajánlják, hogy a légkondi „csupán” 4-6 fokkal hűvösebbre hűtse a helyiséget, mint amilyen hideg kint van, sok helyen akár 10-15 (!) fokos eltérés is lehet – szó szerint fázunk és megfázunk a hirtelen hőmérsékletváltozástól, illetve attól, hogy a szervezet a tavaszi felmelegedéssel együtt fokozatosan szokik hozzá az egyre magasabb hőmérséklethez, így nyáron a meleg a természetes a számára, nem a sarkvidéki levegő. Hiába van kinn 35-38 fok, a benti hőmérsékletet nem kell mindenáron 24 fokon tartani! Bár egyes kutatások szerint az elhízott férfiak miatt van mindig hideg az irodákban, de legyünk határozottak és találjunk egy mindenki számára elviselhető hőfokot. A hideg levegő hatására egyénként kétféle „nátha” is kialakulhat: az egyik az úgynevezett vazomotoros rhinitis, melyet a drámai hőmérséklet-változás okoz. Ez egy allergiaszerű, orrfolyásos tünetegyüttes, mely pár perc alatt elmúlik. A másik nátha valódi, vírus okozta betegség: náthát, influenzaszerű megbetegedést, torokfáját több mint 300 kórokozó okozhat, közülük sok nyáron is vígan eléldegél és csak arra vár, hogy a belélegzett hideg levegő miatt a nyálkahártya hőmérséklete csökkenjen annyira, hogy az ott lévő immunsejtek nehezebben, lassabban tudjanak dolgozni, így a vírusok szaporodásának nem tudják útját állni. Ezért lehet „remekül” megfázni nyáron is.

Ennél nagyobb bajt tud okozni, ha a klímában elszaporodnak bizonyos kórokozók. Például a Legionella baktérium. Ezt a betegséget 1976-ban diagnosztizálták először az Amerikai Egyesült Államokban: egy szállodában betegedett meg rejtélyes körülmények között nagyon sok veterán légiós – és amikor végül azonosították a tüdőgyulladásukat okozó baktériumot, „tiszteletükre” legionellózisnak nevezték el a betegséget. Összefoglaló néven így hívják az olyan, különböző súlyosságú, esetenként sajnos halálos kimenetelű emberi megbetegedéseket, melyeket a Legionella nemzetségbe tartozó baktériumok okoznak. Maga a baktérium természetes vizekben és nedves környezetben - kis számban - bárhol megtalálható, ám növekedésüket a 20-50 °C-os vízhőmérséklet segíti elő leginkább. Ebből következik, hogy a légkondi kiváló otthon a számukra. Mivel szaporodásukhoz tápanyagokat (algák, amőbák, és egyéb baktériumok, üledék, iszap, vízkő és rozsda) is igényelnek, így a klímaberendezések rendszeres tisztítása, fertőtlenítése ellehetetleníti őket. Eddig már 60 Legionella fajt azonosítottak, közül 25 képes embereket megfertőzni. A betegség általában 3-6 nap alatt kialakul, ám akár 10 nappal a fertőzést követően is jelentkezhet. Először influenzaszerű tüneteket észlel a beteg: fejfájást, rossz közérzetet, gyengeséget, hőemelkedést, izom- és ízületi fájdalmat. Ezt követi a hidegrázás, magas láz és fokozódó erősségű, száraz köhögés. A 2-3. naptól kezdve aztán a tüdőgyulladás tünetei válnak jellegzetessé. A betegség halálozási aránya magas, átlagosan 15 százalék! Hazánkban évente mindössze 10-30 megerősített esetről szereznek tudomást a szakemberek, de ennél több lehet a valódi betegek száma, akik felgyógyulnak és az esetük nem válik ismertté a szakemberek számára.

A klímákban nemcsak baktériumok, hanem gombák is tenyészhetnek: például az aspergillózis. Ennek spórája az orr- és arcüregekbe, valamint a tüdőbe telepszik be, ahol napokon belül módon elszaporodhat és komoly egészségügyi problémákat okozhat: nehézlégzést, mellkasi fájdalmat. A diagnózis felállítása nem könnyű, a gyógyulás mindenképpen orvosi kezelést igényel! Ha a kiáramló hideg levegő iránya rosszul van megválasztva és éppen valakire fúj közvetlenül, akkor az nagy eséllyel szerezhet az illető komoly ízületi gyulladást is! Ha derékra jön a „huzat”, akkor vesegyulladás alakulhat ki. Épp ezért nagyon hasznos, ha nyáron is kéznél van egy kendő vagy pulóver, amit magunkra tudunk kapni, hogy ha túl hideg lenne a klimatizált helyen vagy túl erős a légáramlat. Szerencsére ezekhez képest semmiségnek tűnik, hogy a nyálkahártyák száradása miatt köhögés, kötőhártya-gyulladás, de a szemszárazsággal járó kipirosodás, égő, viszkető érzés vagy a fülfájdalom is a légkondi számlájára írható. Kellemetlen érzés a dehidratáltság is, melyet a bőrünkön, a torkunkon is érezhetünk. Igyunk tehát jóval több folyadékot, mivel a légkondi erőteljesen szárítja a levegőt!

Az általános tanács pedig az: úgy kell beállítani a készüléket, hogy ne az emberekre áramoljon a levegő, hanem a fejük fölött keringesse azt. Mivel a légkondicionálók nem cserélik ki, csupán csak lehűtik a benti levegőt, így igenis szükség van az állandó szellőztetésre! Az elhasznált, oxigénben szegényebb levegő miatt sokaknak lesz fejfájása. A zárt helyiségekben a klímaberendezés miatt kialakuló magas szén-dioxid tartalom álmosságot is okozhat. Arról nem beszélve, hogy az elhasznált levegő kiváló lehetőség a szaporodásra az előbb felemlegetett gombáknak és baktériumoknak. A fertőtlenítésről pedig azt érdemes tudni, hogy évente minimum egyszer, nagyobb porterhelésnek kitett helyeken évente kétszer ajánlott azt elvégezni.

Tudjon róla: munkahelyi klímák esetében a munkavállalónak joga van információt kapnia a klímakészülékek tisztításának gyakoriságáról, illetve kezdeményezni a tisztítást és a megfelelő hőfok beállítását!

Kéky Kira

Rovat: