péntek, 2018. december 14., Szilárda

Hideg, hideg, hideg!

Hiába süt a nap (már amikor süt) és hiába lehet jól felöltözni, a hideg tél (mint ahogy a forró nyár is) egyes helyzetekben veszélyeket hordoz ránk, családtagjainkra, szeretteinkre. Nézzük, mire kell figyelnünk!

Hideg, hideg, hideg!

Hapci!

A megfázásról csak röviden, mert – bár van köze a hideghez – ezt mindig valamilyen kórokozónak köszönhetjük, amit óvatlanul összeszedtünk, benyaltunk.

A hideg annyiban játszik közre, hogy ilyen időjárás esetén (párás, napfénymentes időben) egyes vírusok, baktériumok könnyebben életben maradnak és szaporodnak, illetve télen gyakran hideg lesz az orrunk nyálkahártyája, ilyenkor az ott lévő, a fertőzések megakadályozásáért felelős sejtek hatékonysága romlik, így a bejutott kórokozók könnyebben átlépik a védelmi vonalat és megfertőznek minket. Szóval nem igazán a hideg okozza a megfázást, csupán segíti az azt okozó vírusok és baktériumok munkáját.

Vészesen alacsony testhőmérséklet

Ami viszont nagyon is a tél veszélye, az a kihűlés. És ez nem csupán az utcán élőket, alvókat fenyegeti! Kihűlni lakásban is lehet. Nem mindenkinek van lehetősége folyamatosan 20 fok feletti hőmérsékletben tartózkodni. Ha van olyan (idős) rokonunk, akiről tudjuk, hogy a kicsi jövedelme miatt nem tud fűteni, és csupán 15 foknál alacsonyabb hőmérsékletet tud tartani, akkor segítsünk neki!

Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve kihűlés szempontjából az idősek, a csecsemők, a kisgyermekek, a krónikus betegségben szenvedők, a fizikálisan vagy mentálisan korlátozottak.

A mozdulatlan test (akár alvás közben, de rosszullét, sérülés, ájulás, részegség miatt is), ha nincs eléggé beburkolva, akkor könnyen kihűlhet 15 fok körüli hőmérsékleten is. 

A kihűlést sokszor nem veszi észre az elszenvedője. Ugyanis a kezdeti reszketés és fogvacogás egy idő után alábbhagy – és ez megnyugtatja az illetőt. Pedig ez a test hőmérsékletének további csökkenésekor következik be, amikor még súlyosabb a helyzet. Ekkorra a kihűlés felé sodródó ember mozdulatai lassúak és ügyetlenek lesznek, gondolkodása zavarttá válik. Ha tovább folytatódik a testhőmérséklet csökkenése, akkor kóma alakulhat ki, végül a szívverés és a légzés lassabbá és még gyengébbé válik, a keringés pedig összeomlik.

Halálos hideg

Az ÁNTSZ hívta fel rá a figyelmet, hogy budapesti adatok alapján a szakemberek kimutatták: télen a hőmérséklet csökkenése a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát mintegy 2%-kal növeli. Ez a hatás általában a hideghullám megérkezése után 3-7 nappal mutatható ki. Egy nemzetközi vizsgálat során összefüggést figyeltek meg a havazás és a halálos szívrohamok között, amelynek oka – úgy tűnik – inkább a téli csapadékhullás, nem pedig a téli hideg. Mindezek mellett különös figyelmet kell fordítani a kihűlés, a fagyhalál megelőzésére.

Az ilyen időszakokban – ha az utak havasak, jegesek – akkor megnő a töréssel járó balesetek száma is, volt is erre vizsgálat, és kiderült: több mint 5 százalékkal is emelkedhet ez a kockázat a rendkívüli hidegben, vagyis a mínusz 3,9°C alatti átlaghőmérsékletű napokon.

Hidegfront

Főleg a magas vérnyomás betegségben szenvedőket érinti rosszul a hidegfront. Megemelkedhet a vérnyomásuk, ennek van egy jellegzetes tünete: a fejfájás, a tarkótáji nyomás.

Nagyon figyeljenek oda, hogy a számukra felírt gyógyszert ilyenkor pontosan bevegyék! Ha pedig rosszul érzik magukat, akkor kérjék ki orvosuk tanácsát!

Az egyébként egészségesek is megszenvedhetik a hidegfrontot: a görcskészség fokozódik ilyenkor, ami a szívbetegeknél mellkasi szorító fájdalomként jelentkezhet, illetve előfordulhat úgynevezett vesekő kólika is, amikor rohamszerűen előtörő heves fájdalomérzést tapasztalnak az arra hajlamos emberek. Tünetek: ágyéki területen jelentkező fájdalom, mely az alhasba, a nemi szervekbe, a combba sugárzik. Ezt kísér(het)i láz nélküli hidegrázás, gyakori fájdalmas vizelési inger, szapora pulzus. Ha ilyet tapasztalunk, azonnal forduljunk orvoshoz!

Súlyosbodó tünetek

Rosszabbul lehetnek nagy hidegben a légzőszervi megbetegedésben (például asztmában) szenvedők is, ők jobban fulladhatnak.

Súlyosbodhatnak a szív- és érrendszeri betegek tünetei: mellkasi szorító fájdalom, szívritmus zavar, légszomj jelentkezhet. A pikkelysömörös betegek tünetei is fellángolhatnak, illetve a mozgásszervi betegségben szenvedőknél fájdalom, merevség, mozgáskorlátozottság, érzészavar, izomgyengeség jelentkezhet.

Miért fázunk néha jobban, máskor kevésbé?

Ha egy helyben vagyunk, akkor a testünk körül kialakul egy „burok”, ami egy vékony, a környezetnél kissé melegebb levegőrétegből áll. Ez van közöttünk és a hideg között. Szélcsendes (pláne napos!) időben ennek jótékony hatását élvezzük!

Ám vannak napok, amikor hiába ugyanannyi a hőmérséklet, mint máskor, mégis vacogunk. Akkor, ha fúj a szél. Ez ugyanis elsodorja az előbb említett védőburkot, és mi kénytelenek vagyunk újat melegíteni – amit megint elfúj a szél. Szóval ilyenkor az „utcát fűtjük”. Ez pedig sok energiát emészt fel, és közben a bőrünk hőmérséklete is csökken.

Ezért kell kesztyűt, sálat, sapkát hordani, így tudjuk magunk körül tartani a felmelegített levegőt. Azok, akik perifériás érbetegségtől szenvednek, különösen figyeljenek erre: a végtagok, a fedetlen testrészek (orr, fül) elszíneződése, a bizsergés, a zsibbadás, a fájdalom őket különösen érinti.

Kéky Kira

 

Rovat: