csütörtök, 2018. augusztus 16., Ábrahám

A házasság tényleg egészségesebbé tesz

 „Nem, nem vagyok beteg attól, hogy kettőt tüsszentettem! És a hátfájás is természetes 40 felett! Oké, elmegyek orvoshoz, ha ragaszkodsz hozzá, csak hagyjál már békén!”

Hétköznapi morgolódás ez nálunk itthon – egyikünk küldözgeti a másikat orvoshoz – több-kevesebb sikerrel. Én az allergológust halogatom, a férjem a kardiológust - mindkettőnkre igaz, hogy a másikunk egészségére jobban figyel, mint a sajátjára. Így volt ez már a szüleimnél is, ám a genetikára mégsem foghatom, ilyen gén, hogy „törődni a házastárssal” – tudtommal nincs. Sokkal inkább fogható a szocializációra. A szüleim is aggódtak egymásért, és ha kellett, akkor ápolták egymást.

A házasság tényleg egészségesebbé tesz

A tartós egyedüllét káros az egészségre – nagyon!

Sosem gondoltam bele abba, hogy valakivel egy fedél alatt élni milyen jó hatású az egészségünkre –, de a kutatók gondoltak rá, és számos felmérés igazolta, hogy valóban egészségesebbek a tartós párkapcsolatban élők. Nemrégiben az amerikai Heart című folyóiratban közöltek egy tanulmányt, hogy a magányos embereknek szívrohamra és a stroke-re is nagyobb az esélyük, mint azoknak, akik társasággal rendelkeznek. Ehhez 181 ezer egészséges ember adatait tekintették át a kutatók, akik azt találták, hogy ha valaki magányos, és ez bántja is őt, akkor az egyharmadával növeli szívkoszorúér-betegség és a stroke bekövetkeztének esélyét. Ha összehasonlítjuk más kockázatokkal, akkor a kutatók szerint a magány a szívkoszorúér-betegségnek legalább akkora kockázati tényezője, mint a szorongás vagy a munkahelyi stressz. Ha pedig idősebb, műtéten átesett emberekről van szó, akkor egyértelműen gyakoribb a halálozás az elvált, külön élő vagy özvegy betegek esetében.

De miért? Hogyan?

Az elszigetelten élő vagy magányos emberekre jellemzőbb az inaktivitás. Erről persze eszembe jut apám, aki folyton méltatlankodott anyám miatt: „nem tud nyugton maradni, mindig akar valamit, ez kibírhatatlan!” És elégedetlensége levezetéseként sétára indult, vagy egy kicsit sörözni. Ha egyedül lett volna, biztosan tétlenebbül élt volna. Erre a csoportra jellemzőbb, hogy dohányoznak, nem járnak orvoshoz, egészségtelenebbül étkeznek (hiszen egy személyre nem főznek), és nagyobb arányban vannak elhízva. Ráadásul a magány negatívan hat az immunrendszerre is: a családban élők hozzák-viszik a (ártalmatlan és betegséget okozó) kórokozókat, így az immunrendszer folyton dolgoztatva van, edzettebb. A párkapcsolatban élők jobban reagálnak a stresszre is, miközben a magány növeli a szorongást és a depresszióra való hajlamot. „Morog, már megint mondja a magáét, perlekedik a rádióval” – mondta anyám oly sokszor apámról, fejcsóválva, a konyhából kilépve – de ez a perlekedés igazából szeretetteljes volt, nem is vettük komolyan. Ezek után nem is csoda a megállapítás: a nős férfiaknak közel négyszer akkora esélyük van tovább élni, mint nőtlen társaiknak.

A válás kockázat

Ezt is kimutatták amerikai kutatók, akik majdnem 16 ezer ember adatait elemezték, és arra jöttek rá, hogy az egyszer elvált nők 24 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak szívinfarktust, mint a házasságban élők. Ha pedig valaki többszörösen elvált, akkor ez az arány már 77 százalék lett van. A férfiakra másként hat a válás: az egyszer elvált férfiaknál 10 százalékkal, a többszörösen elváltaknál pedig 30 százalékkal nőtt a betegség kockázata, ráadásul esetükben az újraházasodással szinte teljesen lecsökkent a rizikó mértéke. A házastárs képes a mindennapi élet során felmerülő negatív tényezőket enyhíteni, segítenek egymásnak, hogy megfelelően étkezzenek, hogy mozogjanak, illetve stresszhelyzet is esetén segítenek egymásnak. Az is kiderült, hogy még a felírt gyógyszerek helyes szedésére is ösztönzik egymást a párok, illetve nógatják egymást, hogy menjenek el az orvosi felülvizsgálatokra. Ez az, amit én magam is tapasztalok nap mint nap.

Már az is sokat segít, ha vannak barátaink!

Az elszigeteltség okozta egészségkárosító hatást mérsékli, ha legalább tágabb szociális háló vesz körül minket: a barátok, ismerősök, szomszédok jelenléte is növeli az egészséges életmód lehetőségét. Ha vannak emberek, akikkel rendszeresen találkozunk, akkor ők olyan tüneteket is észrevehetnek, amelyek nekünk maguknak nem tűnnének fel: a sápadtság, a hangulat változása, a beszédünk, gondolkodásunk megváltozása, a testalkatunk változása, tehát leginkább fogyás, de akár az arc rendellenes kikerekedése, vizesedése is. Egyszóval az ember nem arra született, hogy egyedül legyen, és a társas kapcsolatok, pláne egy szeretett lény közelsége, sok-sok, jó minőségben eltöltött életévet jelent. 

Kéky Kira

Rovat: