szombat, 2018. november 17., Hortenzia, Gergő

Hangulatemberek

A társaságból rögtön kitűnnek. Okosak, élénkek, érzékenyek, humorosak. Még azok, akik nem „babaszépségűek”, kreatív ízlésviláguk és egyéni megjelenésük miatt igazi egyéniségnek számítanak. Könnyen barátkoznak, empatikusak, szívesen és megértően hallgatnak és segítenek másoknak, de róluk, magánéletükről csak annyit tudunk, amennyit látni engednek.

Ugyanolyan kedvesen tudnak odafordulni és pillanatok alatt közvetlen viszonyt kiépíteni egy bolti eladóval, mint egy professzorral. Nagyon kritikusak, leginkább saját magukkal. Nagy teljesítményekre képesek, egy olyan feladat érdekében, ami igazán érdekli őket, akár éjjel-nappal képesek dolgozni. Rosszul tűrik az egyhangúságot, az értelem nélküli szabályokat és az igazságtalanságot. Szenvedélyesek, nagyon szeretik az élményeket, a változatosságot, a jó ízeket, illatokat, színeket, szeretik a zenét, általában jó a nyelvérzékük. Képesek szenvedélyesen harcolni az igazságért, vagy azért a célért, amiben hisznek. Sok forradalmár, politikus, művész, orvos, pszichológus, de meglepően sok sikeres üzletember, közgazdász, pénzügyi szakértő is ilyen személyiségű. Egyszóval olyan emberek, akiket sokan szeretünk, és sokan irigylünk.

Ez azonban csak az érem egyik oldala, a másikat gyakran csak a hangulatemberek családja látja. Akár minden külső indok nélkül egyik pillanatról a másikra elvonulnak, senkit nem akarnak látni, senkivel sem akarnak beszélni, begubóznak. Ha nem hagyjuk őket elvonulni, akkor nyűgösek, kötözködnek. „Miért nem hagynak békén? Miért mindenki az én véremet, energiámat szívja?” Ha hagyjuk őket elvonulni, akkor egy idő után, ugyanúgy egyik pillanatról a másikra, látszólag minden indok nélkül, visszaváltoznak a kedves egyéniséggé. Ezek miatt a változások miatt hívják hangulatembereknek (bipoláris személyiségeknek) őket. Ez természetesen nem betegség, csak az egyik személyiségtípus.

 

Ahhoz, hogy megértsük a hangulatváltozásokat, meg kell ismernünk a működésüket.

Érzékelés: A külvilágból érkező információkat ez érzékszerveinken keresztül fogjuk fel, de a memóriánkba leginkább a domináns érzékelésen keresztül rögzítjük. A legtöbben képekben emlékezünk (vizuális memória). Az emberek egy része az élményeket több érzékszerven keresztül rögzíti, így egy-egy élménynek nem csak a képe, hanem a szaga, a hangja, vagy az esemény egészében rögzül, így életszerűen felidézhető. Így az adott élményről több információ áll a rendelkezésre. A bipoláris személyiségeknél gyakoribb ez a több érzékszerven keresztüli információrögzítés.

Gondolkodás: Az emberek egy részének egyszerre csak egy dolog, míg másoknak párhuzamosan több dolog jár a fejében, több dologra tud koncentrálni. Gondoljunk arra, hogy van, aki csak csendben tud olvasni, dolgozni, míg más akkor tud jól dolgozni, ha közben szól a zene, beszélget. Van olyan ember, aki csak úgy tud koncentrálni, hogy egyszerre csak egy feladatot csinál meg az elejétől a végéig, míg mások inkább párhuzamosan több feladattal foglalkoznak egyszerre. A hangulatembereknek általában nagyobb szükségük van az inger-gazdag környezetre és gyakoribb náluk a többsíkú gondolkodás.

Empátia: Mások érzéseit, problémáit hallgatva az empátiás képességünk mértékétől függően átérezzük azokat. A nagy empátiás képességű ember képes akár mélységében is átélni mások érzéseit. A hangulatembereknél gyakori a magas empátiás képesség.

Ahogy a fentiekből látszik, az átlagemberekhez képest, több képesség együttállása esetén, jóval nagyobb mennyiségű információt (érzékszervi, érzelmi) kell értékelniük és feldolgozniuk egyszerre, mint az átlagembereknek. Ennek az előnye, hogy a nagy mennyiségű információ és a párhuzamos feldolgozás pontosabb képet, így több és gyorsabb reakciót, ötletet eredményez, a hátránya, hogy ha az információmennyiség tartósan magas, akkor könnyen túlterhelődnek („lefagy a rendszer”), és ilyenkor jön a nyűgösebb, visszahúzódóbb időszak. Ráadásul tartós terheléskor a szervezet belső energiaitalával, az adrenalinnal, tartjuk fent a készültséget, ami nem csak ingerlékenységhez, türelmetlenséghez, alvászavarhoz, hanem a szervezet energia-, és immun-háztartásának kimerítéséhez is vezet. Így a túlterhelt időszakot követően, hétvégén, vagy a szabadság első napjaiban, amikor az adrenalin-szint visszaesik, és lehetőség lenne a regenerálódásra, váratlan „betegség” jelentkezik (migrén, hurutos megbetegedés, herpesz, stb.).

 

Hogyan lehet elkerülni a túlterhelődést?

1. A legfontosabb a tudatos pihenés. A bipoláris személyiségű embernek talán még nagyobb szüksége van a minőségi pihentető alvásra, mint az átlagembereknek. Itt nem is az alvás hossza a lényeg, hanem a mélysége. Már néhány óra mély alvás is felér egy „újraindítással”. A rendszeres mozgás a vegetatív idegrendszert és az immunrendszert is karban tartja, és természetes módon javítja az alvás minőségét.

2. Fontos korán megtanulni az „információáramlás szabályozását”. Meg kell tanulniuk a képességeik határát, mind a szellemi és fizikai tevékenységekben (hány feladatot vállalok magamra egyszerre), mind érzelmileg (milyen mélységekig élem át mások problémáit). Ez talán a nehezebbik feladat, hiszen az ilyen embert az ingerek, az érzések éltetik, de egy-egy komolyabb kimerülés és betegség segíthet rámutatni, hogy a végletes működés nem kifizetődő. Akinek ez sikerül, az igazán jól érzi magát a bőrében és tényleg a szikrázó egyénisége uralkodik komolyabb megingás nélkül.

3. Fontos azt is tudni, hogy a hormonális változások, azaz a belső szabályozás egyensúlyának változása is fokozhatja a túlterhelődést, és szintén a nyűgös állapothoz vezethet. Tudatosan kell koncentrálni a pihenésre és a többi egyensúlyi tényezőre a menstruációt megelőzően, a terhesség, a szoptatás és a klimax (itt a férfiakkal is számolnunk kell) idején.

Párkapcsolat: Színes egyéniségék, izgalmasak, csábítóak a külvilágban, a rossz hangulat sokszor a családnak jut. Ha ismerjük a működésüket, segíthetünk a túlterhelődés megelőzésében. Szeretik az ingereket, a változatosságot, így a kapcsolat sem túl unalmas mellettük, bár az állandó változás fárasztó lehet. Fontos, hogy a társuk szellemi partner is legyen, akivel megoszthassák gondolataikat, érzéseiket. Türelmes, de aktív emberrel tartósan jó kapcsolatot alakíthat ki.

Munka: Nehezen tűrik a kötöttséget (így a kötött munkaidőt), a monotóniát, és az értelmetlen szabályokat. Elsősorban a teljesítmény centrikus tevékenységekben jók. Ha motiváltak, akkor akár „éjjel-nappal” képesek dolgozni, de egy értelmetlen szabály, vagy a monotónia azonnal elveheti a lelkesedésüket. Álláskeresésnél fontos, hogy figyelembe vegyék a személyiségi adottságaikat is. Ha sikerül a személyiségüknek megfelelő, változatosan inspiráló hivatást választani, abban igazán sikeresek.

Nyaralás: Fontos, hogy a nagy pörgésből fokozatosan álljanak át a pihenésre. Mivel a kötöttségeket rosszul tűrik az „előre programozott” városnéző körutak sem az ő világuk, jobban szeretik a spontán ötleteket. Olyan helyet válasszunk nyaralásra, ahol lehetőség van akár az elvonult pihenésre, de az aktív társasági életre, városnézésre, csavargásra, sportra is.

Ajándékok: Ízlésük kifinomult és változatos. Lehet, hogy ami két hónapja tetszett, az ma már nem, ezért csak olyan vállalkozzon bipoláris személyiségű embernek konkrét ajándék vásárlására, aki nagyon jól és naprakészen ismeri őt. Mivel az élmények éltetik őket, ajándékozzunk számukra élményeket. Színházzal, mozival, koncerttel, egy finom vacsorával, vagy egy jó kirándulással nagyobb örömet szerezhetünk, mint egy drága ajándékkal.

A kis hangulatember: Mivel alap személyiségjegyeik már kisgyerekkorban is jelentkeznek, ezért fontos, hogy a szabályokat, mindig megindokoljuk a számukra és az egyéniségüknek megfelelően sokféle ingert biztosítsunk a fejlődésükhöz, de figyeljünk arra is, hogy megtanítsuk a „túlterhelődés” elkerülésére is. Gyakran koraérettek, igen jól érzik magukat felnőtt társaságban.

Összegezve: a hangulatemberek igazán színes személyiségek, még oldalakat lehetne írni tulajdonságaikról. Ebben a rövid írásban a hangsúlyt inkább a működésmódjuk megértésére fektettem. Hangulatváltozásaik száma és mélysége, működésük ismeretében könnyen csökkenthető, de a tartós túlterhelődésük betegséghez is vezethet, ami súlyos esetben komolyabb testi betegség, vagy depresszió is lehet, ilyenkor feltétlenül orvoshoz kell fordulni.

Kiegyensúlyozott hangulatú őszt kívánok mindenkinek!

 

Dr. Fornádi Annamária

pszichiáter

Rovat: